A kormánypártok részéről Veres János pénzügyminiszter és Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter az elmúlt négy év tőzsdei történetét, a BUX indexének alakulását egyértelműen sikertörténetnek mutatta be, addig Varga Mihály volt pénzügyminiszter a Fidesz részéről azt emelte ki, hogy az elmúlt években a tőzsdéről a cégek inkább kivonultak, minthogy új szereplők jelentek volna meg.

Katona Kálmán, az MDF választmányi elnöke azt hangsúlyozta: a látványos fejlődés főként Magyarország uniós csatlakozásának hatását tükrözi, ugyanakkor kevés a hazai befektető a tőzsdén, ezért a jövőben a megtakarításokat gátló adókat, így az árfolyam-nyereségadót, az örökösödés esetén az illetéket el kell törölni és nem szabad bevezetni a kamatadót.

Veres János pénzügyminiszter az elmúlt négy évet szemléltetve elmondta: a BUX-index értéke megháromszorozódott, a további fejlesztés érdekében a kormány megállapodott a tőzsde vezetésével abban, hogy költségvetési támogatásban részesülnek azok a cégek, amelyek a tőzsdén kívánnak szerepelni, de számukra túl drága a tőzsdei megjelenés.

Ez év január elsejétől a kisbefektetők új befektetési formával a nyugdíjrendszer negyedik pillérének számító nyugdíj-előtakarékossági számlával is rendelkezhetnek és reményei szerint a babakötvény is további lendületet adhat az értéktőzsdének.

Varga Mihály szerint a tőzsdei cégek esetében a kivonulás vált jellemzővé, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Budapesttel versengő varsói, illetve prágai tőzsde szerepe az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt. 2000-ben 69, napjainkban már csak 44 cég papírjai forognak a BÉT-en. Varga Mihály aláhúzta, bármelyik párt is alakítson kormányt a választásokat követően az új kormánynak le kell zárnia a kárpótlási jegyek magyarországi történetét, értékpapír-piaci szereplését.

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter szerint nem elsőrendűen a közvetlen állami segítséggel kell támogatni az értéktőzsde bővítését, hanem olyan makrogazdasági hátteret, például adózást kell biztosítani, amely pezsdítőleg hat általánosságban is a befektetésekre, a tőzsdei részvények vásárlására.

Katona Kálmán a hazai kisbefektetők tőzsdei jelenlétét, és a tőzsdei cégek számát növelné egyes állami cégek részvényeinek bevezetésén keresztül, kezdetben 10 százaléknyi részvénycsomagjaik értékesítésével. Ez szerinte átláthatóvá tenné a cégeket, csökkentené a korrupciós lehetőségeket és a kisbefektetők számára többlet részvénykínálatot biztosítana. Ezen cégek közé sorolta a Szerencsejáték Rt.-t, a Magyar Villamos Műveket, a Concordia Rt.-t.

Varga Mihály a vita során aláhúzta, mivel kevés stratégiai cég maradt állami tulajdonban, hosszabb távon nem a privatizálásra, hanem ezen cégek esetében a "vagyongazdálkodásra kell berendezkedni". Varga Mihály bírálta a kormányt, mivel az az elmúlt időszakban egyrészt a vagyonfelélést gyakorolta, több esetben sem értett egyet a Fidesz jelentős stratégiai cégek eladásával, így például a Budapest Airport privatizációjával, ugyanakkor értékesíthetőnek nevezte a Malévot.

Kóka János általában érvelt az állami tulajdonú cégek érétkesítése mellett, szerinte akár a Volán társaságok is eladhatók lennének, míg Veres János ez utóbbit vitatva az erdőgazdaságokat és a paksi atomerőművet említette a tartósan állami tulajdonban tartandó, a postát a privatizálható cégek között.

Az adózás kérdésében vita bontakozott ki arról, melyik párt, hogyan viszonyul az árfolyam-nyereségadóhoz. Varga Mihály és Katona Kálmán az árfolyam-nyereségadó eltörlését szorgalmazta, egyúttal Varga Mihály bírálta a tőzsde vezetését is, mondván, hogy a költségvetési támogatásért cserébe belementek abba, hogy a kormány a középtávú adóprogramjában vissza akarja állítani az árfolyam-nyereségadót. Veres János pénzügyminiszter erre válaszul azzal érvelt, hogy az árfolyam-nyereségadó 2007-ben még mindig kedvezményes lesz az egyéb tőkejövedelmekhez képest.

Kóka János arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentősen nő a háztartások pénzügyi vagyona, emiatt az állam oldaláról olyan makrokörnyezetet kell teremteni, hogy az emberek megtanuljanak tőzsdézni, új befektetési lehetőségekkel élni. Varga Mihály megismételte korábban többször hangoztatott véleményét, miszerint a tőzsde fejlődését is az segítené elő, ha rendbe tennék az államháztartás, csökkenne az államadósság, mert a legfőbb gond az, hogy Magyarország gazdasága a lehetőségei alatt teljesít.

Katona Kálmán szerint pedig az egyik legfőbb probléma az, hogy alacsony a bizalom a különböző befektetési formák iránt, ezért is fontos lenne a megtakarításokat terhelő adók megszüntetése. A jelenlegi kormány tagjai szerint a nyugdíjpénztárak jelentős szerepet vihetnek a tőzsde további élénkítésében, s ezt akadályozta az előző kormány lassít azok fejlődését. Varga Mihály szerint azonban ez kényszer volt, mert először az állami nyugdíjrendszert kellett rendbe tenni, s ezt a véleményt osztotta Katona Kálmán.

(MTI)