Emberöltőnyi időben a nyomorúság ellen
Magyarországon a gyerekek negyven százaléka a létminimum alatt él - ez a kiindulópontja a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programnak, amit viszont az nem is hajlandó elfogadni, különös tekintettel arra, hogy több a szegénysorban élő gyerek, mint amekkora hányadot érint mindez a felnőttek között. A társadalomtudósok által Ferge Zsuzsa professzor vezetésével összeállított anyag kormányprogram alapjává válik, ha az MSZP kerül olyan helyzetbe, hogy terveit megvalósítsa - jelentette be tegnap Gyurcsány Ferenc a program bemutatóján. Közölte, hogy a legsürgetőbb lépéseket három év alatt teszik meg, de a gyerekek iránti kötelezettségek teljesítéséhez egy generációra lesz szükség.
A program ajánlatainak megfelelően a családi pótlékot folyamatosan a GDP növekedésének mértékénél nagyobb arányban emelnék, a háromgyerekes családoknál pedig, ahol jóval gyakrabban fordul elő a szegénység, mint egyébként, további tíz százalékkal. Az átlagos családi pótlék az idén kevesebb mint egynegyede a minimálbérnek, ami nemzetközi szinten alacsony értéknek számít. Ahhoz viszont Gyurcsány Ferenc szerint még nem érett a helyzet, hogy a családi pótlék jövedelmi korláthoz legyen kötve.
Az oktatási rendszerbe is be kell avatkozni a szegénységellenes program szerint, mert az jelenleg csak mélyíti a tehetősek és a szegényebbek közötti különbséget. Ennek a módja a különösen hátrányos helyzetben lévő 6-800 település e szempontból is megkülönböztetett segítése.
A két-háromszáz szakemberrel készült anyag legsürgősebb igényeinek kielégítése nyolcvanmilliárd forint, amelynek előteremtésére a kormányfő késznek mondta magát. A megvalósítás nem is csak miniszteri kompetencia lesz, hanem a miniszterelnöki kabinet külön egységének felelősségébe tartozik.
Négyéves kortól kötelező óvoda - Felszámolandó szegénytelepek
- A miniszterelnök szerint a különösen nehéz helyzetben élő egymillió ember sorsában rövid időn belül jelentős javulás nem érhető el, ezért első körben a legkilátástalanabb helyzetben élőket kell megkeresni. Őket viszont a lehető legátfogóbb módon kell segíteni, különös tekintettel a gyerekekre. (A javaslat szerint érvényt kell szerezni annak a szabálynak, amely a hátrányos helyzetű gyermekek bölcsődei előnyben részesítését írja elő, az óvodákba pedig kötelezően fel kell venni. Az óvodát ötéves helyett négyéves kortól tennék kötelezővé. A bölcsődéket nem a beíratott gyerekek, hanem a férőhelyek száma szerint kellene finanszírozni.)
- A szegénység ma az alacsony infrastruktúrájú, munkanélküliséggel sújtott területekre koncentrálódik, ahol nem az egyéneknek kell segítséget adni. A települések egészét kell kiemelni ebből a helyzetből. A rehabilitációs programokban az úthálózat fejlesztése, a lakhatás, a képzés biztosítása és a családok támogatása összehangolt feladat, valamint az is, hogy az emberek megtanulják az új életet. Az iskolák helyben tartására iskolamegőrzési támogatást, a közösségek megtartására további célzott támogatást terveznek. A roma- és szegénytelepeket fel akarják számolni, emellett bérlakás-építési programokat ígérnek.
- Minden ötödik 18 éves fiatalnak nincs szakképzettsége. Félő, hogy belőlük lesz a 2010-es évek szegény, leszakadt, hajléktalan embere. Ezt kell megakadályozni azzal, hogy nem engedjük el az általános iskolákból kikerülő fiatalokat, s bent tartjuk az iskolarendszerben - fogalmazott Gyurcsány Ferenc, aki az iskolafejlesztésekről, illetve az óvodai ellátáson való változásokról beszélt. A siker ott ugyanis ma gyakran kapcsolatok és befolyás kérdése, jóllehet annak, aki szeretné, meg kell adni, hogy megfelelő módon taníttathassa, nevelhesse gyermekét.
Harrach Péter (Fidesz) a miniszterelnök bejelentéseire reagálva közölte: pártja a Nemzeti Családtámogatási Programmal könnyebbé teszi a gyermekvállalást, a gyermeknevelést. Béki Gabriella (SZDSZ) pedig azt hangsúlyozta, hogy a gyermekszegénység felszámolását a rászoruló családok támogatásával kell kezdeni.
