Két és félszer nagyobb az esély arra, hogy a tüdődaganat még műthető, ha valakit röntgenvizsgálaton szűrnek ki, és nem a panaszai miatt fedezik föl nála a betegséget. Ezzel a magyar statisztikával válaszolnak a hazai tüdőgyógyászok arra az amerikai tanulmányra, amely szerint a röntgenvizsgálatok eredménye gyakran téves. Az egyik amerikai kutatóintézet által publikált tanulmány 77 ezer 55 és 74 év közötti, jó egészségi állapotú emberen elvégzett tüdőröntgen-felvételt elemzett, amelyek közül csaknem hatezer, azaz kilencszázaléknyi mutatott a betegségre utaló jeleket. A további vizsgálatok után az orvosok 206 személynél vettek szövetmintát, és ezek alapján 126-nál mutattak ki rákos megbetegedést, ami a kezdetben gyanúsnak talált röntgenfelvételeknek a két százalékát sem éri el. A kutatáshoz azért hozzátették azt a számot is, hogy az így kiderített esetek 44 százaléka viszont még kezdeti stádiumban volt, ami jobb esélyt kínált a gyógyulásra.

Kovács Gábor, a Korányi TBC- és Pulmonológai Intézet főorvosa szerint lakossági rákszűrésre a módszer nem alkalmas ugyan, de esélyt biztosan jelent. Ma ugyanis a műtét az egyetlen biztos gyógymód a tüdőrák gyógyításában, arra pedig szinte csak az időben felfedezett daganatok esetében van mód.

Évente nyolcezren halnak meg Magyarországon tüdőrákban, s a betegséget idehaza csak minden tizedik ember éli túl. A lakosság lélekszámához viszonyítva a világon sehol nem halnak meg ennyien ebben a kórban. Ez az egyik leggyakoribb halálozási ok ugyanis hazánkban, s a tüdőrákban elhunytak száma évről évre nő: a hetvenes évek óta megháromszorozódott.

- A betegek nagy része a kór felfedezését követő egy éven belül meghal, a pácienseknek csak alig tíz százaléka gyógyul meg a korai felismerés és kezelés eredményeként. A betegek kilencven százaléka dohányos - mondta lapunknak dr. Horváth Ildikó, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság főtitkára.

Ma a szakemberek amiatt aggódnak, hogy lassan megszűnik a kötelező tüdőszűrés, ez pedig azt jelenti, hogy tovább nőhet a későn felfedezett esetek száma. A tüdőgyógyászok szerint a 40 évnél idősebbeket rendszeresen kellene szűrni. Eddig csak a férfiaknál volt vezető halálok a tüdőrák, de most már a nőknél is megelőzte az eddig éllovas emlőrákot, s az ok egyértelműen a dohányzás. A magyarországi dohányzási szokások aggodalomra adnak okot, hiszen alapvető kockázati faktor, ha valaki 20 éven át elszív napi egy doboz cigarettát. Ez a férfiak esetében bizonyítottan a tízszeresére, a nőknél ötszörösére emeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát.

- A dohányzás - beleértve a passzív dohányzást is - mellőzésével a tüdődaganatok kialakulása tíz emberből kilencnél megelőzhető lenne - állítja Horváth Ildikó, hozzátéve: a passzív dohányzásnak halálos következményei lehetnek. A cigarettafüst ugyanis mérgező összetevőket (kéksav, szén-monoxid), illetve rákkeltő anyagokat (benzol, arzén, kadmium, króm) tartalmaz, s ezekből már a legkisebb adag is daganat kialakulásához vezethet. Jobb esetben ezek az anyagok "csak" akut légzési nehézségeket okozhatnak, s mert gyengítik az immunrendszert, növelhetik a betegségek kialakulásának kockázatát.

A tüdőrák elleni küzdelem évének egyik célja minden eddiginél erősebben felhívni a figyelmet a problémára, illetve annak kezelési lehetőségeire. A cél: tudatosítani a dohányzás jelentette veszélyeket. Ez pedig csupán részben az egészségügy feladata, jelentős részben a társadalom és a civil szervezetek dolga.