Nagy veszélyben vannak ezekben a hetekben a budai erdőségben élő őzek: a kutyák párzási időszaka miatt az erdő menti kertekből százszámra indulnak kalandot keresni az ebek. Bármilyen szelíd is otthon a kutya, ha vadat szimatol, feléled benne az ősi vadászösztön; a statisztika szerint évről évre 20-25 őz esik áldozatul a beindult kutyáknak, a becslés szerint ennek legalább kétszerese - erről a ki tudja, mióta bomló tetemek, csontok tanúskodnak. A főváros körüli erdőkben nagyjából kétszáz őz él.

A Pilisi Parkerdőgazdaság budapesti erdészetének szóvivője érdeklődésünkre elmondta: soha nem tudták egyetlen gazdára sem rábizonyítani, hogy az ő kutyája tépte szét a vadat, tehát feljelentést sem tudtak tenni. Egy ideje pedig a vadászok sem mernek közbelépni, mostanában többször is ők húzták a rövidebbet, ha elcsatangolt kutyára lőttek. A jog ugyanis alaposan megkavarta őket: egyrészt kimondja, hogy ebet ezekben az erdőkben csak pórázon szabad sétáltatni - ha nem így tesznek, azzal szabálysértést követnek el -, másrészről viszont az Alkotmánybíróság nemrég úgy foglalt állást, hogy csak a vadat (éppen) hajtó kutyára lehet fegyvert fogni. Nehéz bizonyítani, hogy a kutya pontosan mit csinált, amikor a lövés eldördült - mondta Lomniczi Gergely. Az erdészek pedig jobb a békesség alapon nem emelik fel a fegyvert, ráadásul, még ha mindent jogszerűen tettek is, a közvélemény biztosan ellenük fordul.

A parkerdőgazdaság egyébként a póráz nélküli sétáltatással sem tud sokat kezdeni, minthogy nem hatóság, nem léphet közbe, pláne nem szankcionálhat. Rendet csak a természetvédelmi őrök tehetnének, de ők kevesen vannak, a kutyások meg sokan. Az erdészek úgy taksálják, hogy évente egymillió ebet visznek ki levegőzni az erdőbe, és a nyolcvan százalékukat hoszszabb-rövidebb időre lekapcsolják a pórázról, hadd rohangáljanak kedvükre. Pedig sokszor már az is elég baj, ha csak meghajtják az őzet: gyakran előfordul, hogy a fejvesztve menekülő állat autóútra téved, ahol elcsapják.

Lomniczi megjegyezte: ha az őzért nem, legalább a kutya érdekében érdemes volna komolyan venni a szabályokat. Az elcsatangoló ebek nagyon könnyen összeszedhetnek nagyon durva fertőzéseket, parazitákat. A legcsúnyább talán az úgynevezett róka-galandféreg, amely az emberben is vígan megél, így a kutyától a gazda is elkaphatja.

Az őz nem védett, egy-egy példány húsárban százezres nagyságrendű összeget ér. Ha azonban a budai erdőkben vadászni lehetne - mint ahogy szerencsére nem -, egy-egy jobb őzbak kilövéséért félmillió forintot is elkérhetne az erdőfenntartó.

Alkalmi vadász és áldozata. A fényképet néhány hete készítette a parkerdõgazdaság munkatársa