Az EU Kongóba készül
Továbbra sincs egyetértés az EU-tagállamok között abban: pontosan hogyan, milyen feltételek mellett biztosítsa az unió a júniusi, kongói választásokat. Az viszont már nem kérdéses, hogy a huszonötök pozitív választ adnak az afrikai országban működő ENSZ-misszió, a MONUC felkérésére. - Jól haladnak az előkészületek - mondta Javier Solana, az EU külpolitikai főképviselője mostani, kinshasai tárgyalásain. A tervet támogatja Joseph Kabila kongói elnök is.
Az 1961 óta független, egykori belga gyarmat Kongói Demokratikus Köztársaságban június 18-án - az ENSZ ellenőrzési gyakorlatában páratlanul összetett - választássorozatot tartanak. Egyszerre voksolnak majd elnökjelöltekre, parlamenti, illetve helyhatósági képviselőkre. A MONUC 18 ezer katonával jelen van ugyan az óriási kiterjedésű országban, de az általános megítélés szerint az európai erők nagyobb elrettentést jelentenének. Noha nincs kifejezetten háborús helyzet, a keleti országrész a Human Rights Watch jogvédő szervezet szerint is "emberjogi katasztrófaterület".
A jelenlegi elképzelések szerint - amelyekről heteken belül megállapodás születhet Brüsszelben - a pár száz, legfeljebb ezerfős EU-missziót Németország vezetné, és az négy hónapig tartana. A megegyezést nem könnyíti, hogy értesülések szerint a Bundestag és a berlini kormány között még komoly véleménykülönbségek vannak.
Több tagország jelezte, hogy - legalább jelképes nagyságrendben - részt venne a feladatban, amely az önálló védelmi képességét próbálgató EU számára nem kis kihívás. Magyarország két törzstiszttel képviseltetheti magát a műveleti központban: ők egy korábbi felajánlási lista alapján gyakorlatilag már rendelkezésre is állnak, ha szükség van rájuk. A több száz fő elsősorban nem is Kongóban várná a bevetést, hanem öt napon belül "átdobható", gyors reagálású erőként az országon kívül.
Az EU - a demokratikus Kongó melletti elvi kiállás mellett - azt az egymilliárd eurót (260 milliárd forint) is félti, amit eddig az ottani politikai átmenetbe fektetett. A legfontosabb, hogy Kinshasa se a kilenc éve megdöntött Mobutu Sese Seko alatti egyeduralomba, se az azt követő háborús zűrzavarba ne essen vissza.
1998 és 2003 között négymilliónyian lettek az öldöklések áldozatává, az országon belüli konfliktus térségi háborúvá szélesedett. Másfél millióan földönfutóvá váltak, miközben a ruandai népirtás előli menekültek egyébként is felduzzasztották ezt a csoportot. A jelenlegi elnök apját, a pucscsal hatalomra jutó Laurent-Désiré Kabilát öt éve megölték.