A tz című müncheni újság meg is nevezte a játékost: Sebastian Schweinsteigert, a Bayern München huszonegy éves reménységét a múlt héten gyanúsítottként hallgatta ki a müncheni rendőrség - állította a lap. A felháborodott Schweinsteiger cáfolt, és ügyvédhez fordult, miközben felsorakozott mögé a Bayern teljes vezérkara, többmilliós kártérítési perrel fenyegetve meg a lapot. A tz végül részben visszavonta az állítást: Schweinsteigert nem hallgatták ki gyanúsítottként, de a neve felmerült a bundaügy kapcsán - közölte. (Az ominózus cikket egyébként a korábbi világbajnok Paul Breitner fia írta, akinek - sokak szerint - megbízható forrásai vannak a futballvilágban.)

A bundaügy mellett egyéb gondok is nyomják a német sportvezetők vállát. A válogatott harmatgyenge, a Rudi Völler utódaként kezdetben "a nemzet megmentőjének" tartott Jürgen Klinsmann szövetségi kapitányban is megrendült a bizalom. A szakvezető az év nagy részét Kaliforniában tölti családjával (ezt szerződése engedélyezi), és e-mailekkel, telefonkonferenciákkal "távmenedzseli" csapatát - nem sok sikerrel. A németek a FIFA világranglistáján a 20. helyen szerénykednek. A szövetségi kapitányt Franz Beckenbauer, a vb szervezőbizottságának elnöke szokatlanul hevesen bírálta rendszeres távolléte miatt, és bár a két világbajnok nemrégiben (Merkel kancellár segítségével) látványosan összebékült, Klinsmann széke vészesen inog. A német válogatottat - mint köztudomású - Olaszország csapata
4-1-re mosta le egy előkészületi meccsen, és ha szerdán nem sikerül győzni az Egyesült Államok együttese ellen sem, akkor könnyen útilapu kerülhet Klinsmann talpára. Konkrét utódjelöltek ugyan még nincsenek, de az állandó önjelölt Lothar Matthäus épp a hét végén mondta fel - alig két hónap után - a brazil Atlético Paranaensével kötött szerződését.

Tegyük hozzá mindjárt: a szövetségi kapitány is csak "meglevő anyagból" dolgozik. A Bundesliga-klubok éppúgy nem remekelnek a nemzetközi porondon, mint a válogatott. A Németországban szinte egyeduralkodó Bayern München a nyolcaddöntőben könnyedén kihullott a Bajnokok Ligájából, az UEFA Kupában is csak a Schalke maradt versenyben. Mióta a Leverkusen 2002-ben BL-döntős volt, még a nyolc közé sem igen jutott német csapat (kivéve 2004-ben a Bayern Münchent). Az olasz, spanyol, angol klubok mellett a németek mintha lecsúsztak volna a "második ligába". A bajorok előszeretettel hivatkoznak arra, hogy a televíziós közvetítési díjakból jóval kevesebb a bevételük a német kluboknak, mint a brit, a spanyol vagy az olasz csapatoknak, és a sztárok, ugyebár, oda igazolnak, ahol a pénz van. Példa erre a német válogatott egyetlen igazi klasszisa, Michael Ballack, aki a Bayerntől várhatóan Nagy-Britanniába szerződik.

Így aztán nem csoda, ha a német drukkerek mind rezignáltabban nyilatkoznak a válogatott esélyeiről: a legutóbbi felmérés szerint már csak három százalékuk bízik benne, hogy csapatuk megnyeri a világbajnokságot. Viszont egyre többen tartanak attól, hogy a házigazdák már a csoportmeccsek során elhullanak, ami az ellenfeleket tekintve igazán "nagy kunszt" lenne. Igaz, a német válogatott mindig képes a meglepetésre.

Így vagy úgy.