Munka és parlamenti blokkolóóra
Az eddig megszokott 100 nap türelmi idő helyett ezúttal 100 (szociális, gazdasági és államigazgatási) lépés lesz, ha a Gyurcsány-kormány bizalmat kap - jelentette be tegnap Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök szerint az ország arra vár, hogy a baloldal megmutassa: képes jobb Magyarországot építeni. "Ezt ígértük, és Istenre mondom, megtesszük" - szögezte le Gyurcsány Ferenc.
Ehhez azonban - közölte a miniszterelnök - erős állam és erős gazdaság kell. "Aki az adó- és tb-járulék radikális csökkentésében látja Magyarország jövőjét, az azért gondolhatja ezt, mert soha életében még egy percet nem dolgozott" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Ő úgy látja: Magyarországon sok esetben az államnak kell olyan, az emberek mindennapjait érintő beruházásokat finanszíroznia, amelyek Nyugat-Európában magántőkéből is megvalósulhatnak.
A szocialisták programjának középpontjában a piac- és lehetőségteremtés áll. Így 650 milliárd forintból az MSZP 150-200 ezer kis- és középvállalkozást támogatna. Ahol pedig súlyos a munkanélküliség, ott közmunkaprogramot indít, amivel összesen 50 ezer embernek teremt évi 9 hónapnyi munkát. Ezt egészíti ki a Start-extra program. Ennek lényege: annak a munkaadónak, aki az ország leghátrányosabb helyzetű településein élő, illetve 50 éven felüli, tartósan munka nélkül lévőket alkalmaz, az első évben nulla, a másodikban pedig 15 százaléknyi járulékot kell fizetnie.
Munkahely azonban nincs infrastruktúra nélkül. "A világ ötödik legnagyobb elektrotechnikai cége hiába alkalmazna újabb és újabb munkatársakat jelenlegi 2800 dolgozója mellett, ha a környező településekről a rossz utak miatt képtelenség bejárni az üzembe" - e példával érzékeltette Gyurcsány Ferenc, hogy a munkahely is a "jó minőségű aszfalton" érkezik. Az útépítés azonban szintén állami feladat, így - utalt vissza ismét a Fidesz tb-javaslatára - aki az államot szegényíti el, az embereket is elszegényíti.
Gyurcsány Ferenc, ha újra kormányra kerülnek, a jelenlegi 17 minisztériumot (a MeH-hel együtt) 12-re csökkentené. (Az igazi tehertételt valójában nem a tárcák, hanem a megyénként szinte 19-szeresére szaporodó háttérintézményeik jelentik.) A Népszabadság információi szerint ennek mikéntjéről több forgatókönyv is létezik. A tervek szerint összevonnák az oktatási és a kulturális tárcát, egybeolvasztanák az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter és a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter hivatalát. Az informatikai a gazdasági tárcával forrna egybe.
Úgy tudjuk, a MeH megszűnne minisztériumként működni, és "államhivatallá" alakulna. Egyebek mellett azért, hogy ne érhessék politikai támadások. Jelenleg ugyanis a MeH szolgálja ki "fél Magyarországot": a kormányfői autóbeszerzéstől kezdve a vízügyi igazgatóságok irodáinak berendezéséig a kancellária intézi az ügyek sokaságát, így nagy összegű közbeszerzései kapcsán az ellenzék céltáblájává vált. A struktúra átalakításával az MSZP 20 százalékkal csökkentené az állami vezetők számát.
