A hét végén az USA nagyvárosaiban és világszerte tüntetések voltak az iraki háború ellen. A támadás kezdetének vasárnapi harmadik évfordulója előtt Chicagóban több mint hétezren, New York központjában, a Times Sqaure-en ezren demonstráltak. Londonban tizenötezres menet vonult a Trafalgar térre - tavaly háromszor ennyien vettek részt a felvonuláson.

Az amerikai kormány véleményét Donald Rumsfeld foglalta össze a The Washington Post tegnapi számában. A védelmi miniszter cikke szerint Irak feladása olyan lenne, mintha a világháború után Németországot visszaadták volna a náciknak, vagy a szabadságukat visszaszerzett kelet-európai népek most visszakerülnének a szovjet uralom alá. Bush elnök a minap további harcokat, káoszt és vérfürdőt jósolt. A háborút védelmező jobboldali elemző, Frederick Kagan is úgy véli, lehet, hogy kudarccal végződik a vállalkozás, de a nehézségek miatt egy ideig még a történelmi siker is vereségnek tűnhet.

A háború ellenzői azonnali kivonulást, de legalábbis világos menetrendet követelnek. William Odom nyugalmazott tábornok - aki Reagan elnök alatt a Nemzetbiztonsági Ügynökség igazgatója volt - azt nyilatkozta, hogy Irak az amerikai történelem legsúlyosabb stratégiai katasztrófája. A Pentagon egyik tudományos műhelye, az Army War College munkatársa, Conrad Crane szerint Irakban fel kell adni az eredeti célt, a nyugati típusú demokráciát és a piacgazdaságot.

Irakban március 15-ig 2310 amerikai katona vesztette életét, a 17 ezer sebesültből négyszáznak amputálni kellett valamelyik végtagját. Az iraki halottak száma minden bizonnyal meghaladja a harmincezret. Az USA jelenleg havi hétmilliárd dollárt költ Irakra és Afganisztánra. Az eddigi összkiadás eddig 320 milliárd dollár körül jár - de van olyan elemzés, amely mindent, például az olaj megnőtt árát és a veteránok életük végéig tartó gyógykezelését, segélyezését beszámítva már több mint ezermilliárd dolláros költséggel számol.

Amerikai katonák Bagdad közelében