Ultimátum a francia kormánynak
"Nem!, Nem! Nem! Nemet mondunk a CPE-re!" - skandálja a tömeg, farkasszemet nézve a védőpajzsok mögé bújt rendőrökkel. Fémrácsok, kövek, székek repülnek a rendfenntartók felé. A rendőrök várnak. Még türelmesek. Durranás hallatszik. Könnygáz. Dörrenés. Gumilövedék. A védőpajzsok megindulnak a fiatalok felé. Elsöpörnek mindent és mindenkit. Párizs, 2006 tavasza.
"Már-már elképzelhetetlen a konfliktus békés megoldása", "Villepin kényszerhelyzetben", "Egyre nagyobb a feszültség" - ilyen címekkel jelentek meg a vasárnapi francia lapok azután, hogy szombaton sok százezer (egyes adatok szerint másfél millió) ember vonult országszerte az utcákra, tiltakozásul az "első munkaszerződés" (CPE) néven elhíresült új indítvány ellen. A törvény lehetőséget adna a munkaadóknak, hogy két év próbaidő alatt indokolás és felmondási idő nélkül elbocsássák a 26 évnél fiatalabb munkavállalókat. A jobboldali kormány szerint a törvényre azért van szükség, hogy a munkaadók szívesebben alkalmazzanak pályakezdő fiatalokat.
A diákmozgalmak, a szakszervezetek és a baloldali pártok több mint százötven tüntetést szerveztek országszerte a demonstrációk harmadik napjára. Párizs mellett a részvétel jelentős volt számos vidéki nagyvárosban, így Marseille-ben, Toulouse-ban, Lyonban és Rennes-ben is.
Jószerivel minden korosztály képviseltette magát a tüntetéseken. A szombati megmozdulásokhoz csatlakoztak a szakszervezetek is, ezek során számos városban autókat gyújtottak fel a tüntetők, illetve utcai, újságospavilonokat rongáltak meg, kirakatokat törtek be. Elsősorban a fővárosban voltak erőszakos cselekmények.
René Valadon, az egyik legnagyobb francia szakszervezet, a CFTC elnöke azt nyilatkozta, hogy 48 órát adnak a kormánynak és Jacques Chrirac elnöknek, hogy a törvényt visszavonja. Valadon az ultimátum szót használta, jelezve, hogy a követelés elutasítása esetén általános sztrájkot hirdetnek. Szerinte a kibontakozó szociális feszültségért a konzervatív kormányt terheli a felelősség.
