Több tízezres, a vártnál mégis jóval kisebb méretű tüntetésen emlékeztek meg a brit háborúellenes szervezetek szombaton Londonban az iraki háború kitörésének harmadik évfordulójáról.A megmozdulást - ahogy az eddigi hasonló demonstrációkat is - a Kampány a nukleáris leszerelésért (CND), az Állítsátok meg a háborút koalíció és a Brit Muszlim Szövetség közösen rendezte.

A szervezők előzetesen 100 ezres részvételre számítottak; a Scotland Yard késő délutáni adatai szerint hozzávetőleg 15-20 ezren lehettek a menetben. Három évvel ezelőtt Londonban több mint kétmillióan vettek részt a hasonló megmozduláson.

Nagy-Britannia 45 ezer fős szárazföldi, tengeri és légi haderővel vett részt az iraki háborúban, amelyben 103 katonát vesztett. Irakban jelenleg nyolcezer brit katona állomásozik; a kormány épp a minap jelentette be, hogy a kontingenst még a tavasszal tíz százalékkal csökkentik.

Más tüntetéseken is kevesebben vettek részt, mint amennyire a szervezők számítottak: Sydney-ben mintegy 500-an, Tokióban 2000-en. Ezerháromszáz ausztrál katona állomásozik Irakban és térségében, Japán pedig 600 nem harcoló katonával vesz részt az iraki újjáépítésben.

Rómában több tízezren tüntettek a háború ellen baloldali pártok szervezésében és diákszövetségek támogatásával. A balközép fő ellenzéki pártok vezetői nem vettek részt a tüntetésen, részben azért, mert annak jelszavai között nem szerepelt a terrorizmus elítélése, részben pedig azért, mert három héttel a parlamenti választások előtt el akarták kerülni, hogy Amerika-ellenes tüntetésen mutatkozzanak. A tömegben látható volt egy kartonpapírból készült ló, a nyergében egy Silvio Berlusconi kormányfőt jelképező lovassal. Berlusconi kormánya az olasz közvélemény tiltakozása ellenére 3000 katonát küldött az iraki nemzetközi koalícióba.

Dánia több városában összesen mintegy négyezren, Isztambulban körülbelül 3000-en demonstráltak. A többségükben muzulmánok lakta, NATO-tag Törökországban csaknem a teljes lakosság elutasítja az iraki háborút. Athénban 2000-en, Szalonikiben 200-an vettek részt a szakszervezetek és a baloldali, illetve globalizációellenes mozgalmak által szervezett megmozduláson. Görögország lakosságának 85 százaléka hibának tartja Irak megszállását, és általában a közvélemény nagyon kritikus Washingtonnal szemben.

Pakisztán több városában is rendeztek háború- és Amerika-ellenes tüntetéseket, igaz csak néhány száz fővel, de amerikai zászló égetése mindenütt része volt a tiltakozásnak. Iszlámábád támogatta az Egyesült Államok terrorizmus elleni háborúját Afganisztánban, de Irak esetében nem.

Szombaton rendezik meg a háborúellenes demonstrációt több spanyol városban, valamint Ausztriában, Németországban és Svédországban. Szöulban a vasárnapi tüntetésen mintegy 3000 résztvevőre számítanak. Dél-Korea adja a harmadik legnagyobb kontingenst az iraki koalíciós erőkbe. Malajzia fővárosában, Kuala Lumpurban szintén vasárnap rendeznek tüntetést, az amerikai nagykövetség elé.

A vártnál kisebb tüntetések az USA-ban is az

Az Egyesült Államok nagyobb városaiban az első jelentések szerint alig néhány százan vettek részt a különböző háborúellenes megmozdulásokon.New Yorkban mindössze százak követelték az amerikai csapatok haladéktalan kivonását a közép-keleti országból, míg Bostonban elsősorban diákok tüntettek a George Bush elnök által kereken három évvel ezelőtt indított háború ellen.

Noha az amerikai közvélemény túlnyomó többsége ellenezte a háborút, illetve elítéli az amerikai kormány jelenlegi iraki politikáját, a megmozdulások mérete megfigyelők szerint semmiképp nem tükrözte ezt.

George Bush amerikai elnök szombati rádióbeszédében azt hangoztatta, hogy "jó döntés" volt az iraki hadviselés elindítása három évvel ezelőtt. Az elnök azt ígérte, hogy megfékezik az erőszakot, amely már több mint 2300 amerikai katona halálát okozta Irakban.
  
(forrás: MTI)