Büszkén dülleszti a mellét mind a tajpeji, mind a pekingi vezetés, miután a tajvani születésű, de közel harminc éve Amerikában élő Ang Lee megkapta első kínaiként és egyben első ázsiaiként a legjobb rendezőnek járó Oscart. A film története, a melegszerelem, eközben homályba vész a hozsannák között.

Míg Ang Lee a Kodak Filmszínházban újságíróknak arról panaszkodott, hogy bár számított rá, mégsem kapta meg a versengés legrangosabb díját, a legjobb filmet jutalmazó aranyszobrot, tajvani és a kínai anyaországbeli politikusok nem győzték hangsúlyozni, hogy a rendező büszkeséget hozott a hazájára. Mindenki értsen ez alatt, amit akar.

Lebegtetett függetlenségi törekvései miatt a kínai politika állandó mumusa, Tajvan február végén azzal csapott az asztalra, hogy megszüntette az elsősorban szimbolikus jelentőségű, 1990-ben létrehozott, de 2000 óta össze nem hívott országegyesítéssel foglalkozó testületet. Pekingben óriási felháborodást váltott ki a lépés. Az épp az idő tájt ülésező Országos Népi Gyűlés és Népi Politikai Tanácskozó Konferencia első felszólalásai is Tajvan - szerintük - veszélyt hozó döntésével, valamint a hadsereg megerősítésével foglalkoztak. Mindemellett a kommunista vezetés kiemelte, hogy pusztán védelmi okokból költ többet fegyverkezésre, a tajvani politikusok pedig ugyanilyen hangsúllyal ismételgetik, hogy a funkcióját nem betöltő testület feloszlatása mögött nem áll konkrét elszakadásra való szándék.

A tajvani elnök, Chen Shui-bian ebben a szituációban nem hagyta ki, hogy a frissen díjazott rendezőnek küldött gratulációjában megemlítse, büszkék, amiért Ang Lee díjával emeli a sziget státusát, megbecsülését.

A szárazföldi Kína államilag irányított sajtója, felismerve a díjban rejlő propagandalehetőséget, szintén a dicsőségtől hangos.

A párt központi lapjának angol nyelvű kiadása, a China Daily Ang Leet, az első rendezői Oscarral díjazott kínait méltató cikkében nem említi meg, hogy a rendező Tajvanon született, de azt sem, hogy 23 éves kora óta az Egyesült Államokban él. A felfokozott hangulatú írás inkább azt feszegeti, hogy miért nem kapta meg a számos nemzetközi díjat is elnyerő Túl a barátságon (Brokeback Mountain) a legjobb filmnek járó elismerést - magyarázatként a külpolitikai indok tűnik legvalószínűbbnek egy a lap által idézett vélemény szerint.

Ezenfelül nem esik szó arról sem, hogy a film egy melegszerelem történetét meséli el, ami még mindig kínos témának számít a Középső Birodalomban. A kalóz-DVD-n könnyen beszerezhető film a kínaiak túlnyomó részét zavarba ejti. Bár az országban egyre nyíltabban lehet beszélni a másságról, 1997-ig még törvény sújtotta a szodómiát, 2001-ig pedig pszichés betegségnek számított a homoszexualitás.

Peking, 2006. március