A világszervezet New York-i székhelyén tartott nem hivatalos egyeztetést követő nagyköveti nyilatkozatokból kitűnt, hogy Kína álláspontja rugalmasabbá vált a tervezett BT-határozattal kapcsolatban, Oroszország viszont keményen kitartott véleménye mellett abban a kérdésben, hogy a BT-t milyen mértékben vonják be a vitatott iráni atomprogram körüli vita rendezésébe.

A nyugati országok gyanúja szerint a békés célúnak mondott iráni atomprogram valójában atomfegyver előállítását célozza, amit Teherán cáfol.

John Bolton amerikai ENSZ-nagykövet elmondta: a tanácskozás minden résztvevője egyetértett abban, hogy erőteljes jelzést kell küldeni Teheránnak arra vonatkozóan, hogy az iráni atomprogram nem elfogadható a nemzetközi közösség számára. Bolton a csütörtöki tanácskozást a több kérdésben fennmaradt nézeteltérések dacára az eddigi legeredményesebbnek mondta, amivel az ülés többi résztvevője is egyetértett.

A Nagy-Britannia és Franciaország által megszövegezett határozattervezet szerint a - 15 tagállamból álló - BT súlyos aggodalmának adna hangot az iráni atomprogrammal kapcsolatban, és felkérné Teheránt, hogy a programot hozza összhangba a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség követeléseivel. A tervezetben nem szerepel, hogy a BT ellenkező esetre büntető intézkedésekkel fenyegetné Teheránt.

A BT vétójoggal rendelkező öt állandó tagállamának és az Iránnal folytatott tárgyalásokba szintén bevont Németország magas rangú külügyi vezetői jövő hétfőn New Yorkban újabb egyeztetésen próbálnak majd közös stratégiát kidolgozni a vita megoldására.

(MTI)