Börtönlakó mozlimok sérelmei
A magyarországi börtönökben a mozlim elítélteknek kevés lehetőségük van arra, hogy betartsák a vallási előírásokat - állítja Bolek Zoltán, az egyházként nyilvántartásba vett Magyar Iszlám Közösség elnöke. Becslése szerint az előzetes letartóztatásban lévőket is ideszámítva több száz mozlim vallású embert tartanak fogva a hazai börtönökben. Túlnyomó többségük férfi, és iszlám országból érkezett. Akadnak közöttük olyanok is, akik magyarként vették fel a mozlim hitet.
A gondok az étkezéssel kezdődnek - mondta Bolek. A börtönök egy része nem törődik a mozlim vallási tilalmakkal, másik részük gondoskodik ugyan a disznóhúsmentes étrendről, de az egyéb szabályokkal már nem foglalkozik. Hiába készül birkapörkölt a mozlimok számára, ha ugyanazzal a merőkanállal teszik a tányérjukra, amellyel előzőleg a sertéspörköltet szedték ki a többieknek - említett egy jellemző példát Bolek. A vallásban járatlanok számára ez komolytalan esetnek tűnhet, de - magyarázta - egy mozlim embernek szigorúan tilos olyan ételt fogyasztania, amely akár közvetlenül is érintkezett disznóhússal. Legalább ilyen súlyos probléma, hogy nem megoldott a mozlim fogvatartottak lelki gondozása - hangsúlyozta a Magyar Iszlám Közösség elnöke, aki a legkevésbé sem tartja kielégítőnek, ha keresztény papok vagy lelkészek látják el ezt a feladatot.
Bolek Zoltán tavaly nyáron mozlim börtönlelkészi szolgálat létrehozását kezdeményezte az igazságügyi tárcánál. Petrétei József miniszter válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy ehhez jogszabály-módosításra lenne szükség. A miniszter szerint ez nem időszerű és nem is indokolt: a kis létszámú mozlim fogvatartott szabad vallásgyakorlása a börtönlelkészi szolgálat keretein kívül is biztosítható. Petrétei József javasolta, hogy a Magyar Iszlám Közösség vegye fel a kapcsolatot a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával, és megállapodásban rögzítse a "mindkét fél számára fontos és teljesíthető feltételeket".
Bolek Zoltán úgy érzi, hogy a mozlim elítéltek lelki gondozásának zavartalanságát - különös tekintettel az anyagi támogatásra - egy ilyen megállapodás képtelen lenne szavatolni. A mozlim elnök nem hagyja annyiban, egyebek mellett a Magyar Helsinki Bizottságot is megkereste: remélve, hogy a civil szféra nyomására a minisztérium változtat álláspontján. Kőszeg Ferenc, az emberi jogi szervezet vezetője kérdésünkre elmondta, hogy folytatják börtönmegfigyelő programjukat, és ennek részeként különös figyelmet fordítanak majd a mozlim fogvatartottak helyzetére. Annál is inkább, mert a Magyar Helsinki Bizottsághoz konkrét bejelentések is érkeztek már mozlim elítéltektől, akik arra panaszkodtak, hogy vallásuk miatt rabtársaik bántalmazták őket, az őröktől pedig nem kaptak megfelelő védelmet.