Háromszáz éves pestistérkép
A térképek egyik szerzője, Luigi Ferdinando Marsigli olasz hadmérnök, aki Budavár 1686-os visszavételénél az ostrom sikeréhez nagyban hozzájárult, sőt meg is sebesült, az 1699-es karlócai béke után pedig az új határvonalakat kijelölő bizottság császári biztosa volt. Ebben a minőségében a közel 850 km hosszú határmentét hadmérnökeivel felmérette és feltérképeztette. Valószínűleg ő rajzolta le utoljára a békeszerződés után lerombolt várakat is. De ez a CD-ROM elsősorban nem Marsigliről szól.
- Egy évtizeddel ezelőtt, amikor Marsigli világhírű művének, az 1726-ban megjelent Danubius Pannonico-Mysicus című hatkötetes Duna-monográfia első kötetét fordítottam, fogalmazódott meg bennem a kérdés: Hogyan lehet az, hogy míg Marsigli egyetlen segítőjének nevét sem említi, egy Johann Christoph Müller nevű fiatalember nevét viszont igen? - nyilatkozta lapunknak Deák Antal András. Idővel meggyőződésévé vált, hogy Müllert, akinek az 1709-ben megjelent híres Magyarország-térképet és a Duna-monográfia gyönyörű térképeit köszönhetjük, méltatlanul elhanyagolták. A Bolognában őrzött Marsigli-hagyatékban található sok-sok névtelen térkép mögött őt sejtette. A többéves kutatómunka Bolognában és Bécsben igazolta Deák sejtését. Kutatásaiból egyértelműen kiderült, hogy Müller sokkal több volt egyszerű háttérembernél - a XVIII. század egyik nagy térképész-egyéniségének tűnik.
A bécsi Hadi Levéltárban 1998-ban talált térképek és helyszínrajzok háromszáz évvel ezelőtti vízrajzi és földrajzi állapotokat rögzítettek. Ugyanakkor sokszor bőséges leírást találunk rajtuk, ami a történészek számára különös fontossággal bír. A most megjelentetett CD-ROM 370 ilyen, többnyire névtelen térkép leírását tartalmazza, több mint 250-et az olvasó képileg is "kézhez" kap.
A CD-ROM igazi érdekességekkel is szolgál. Ilyen például a pestistérkép, amelyen Marsigli a Balkán felől terjedő pestisjárvány továbbterjedésének megakadályozására tesz javaslatot. Ilyen továbbá Magyarország és a világ első tematikus kereskedelmi térképe, amelyen Baját téve meg az ország kereskedelmi központjává, felvázolja, hogy a karlócai békekötést (1699) követően a Magyar Királyság mely kereskedelmi utakon bonyolíthatja le kereskedelmét Törökország, Lengyelország, a Balkán, Olaszország és a Földközi-tenger felé. Ugyancsak az említett iratok között található hazánk első postatérképe is.
