Román sajtóvisszhang a magyar kisebbség ünnepéről

Markó Béla radikálisabb volt mint Szász Jenő, "szélsőségesebb mint a radikális székelyek", miközben az "udvarhelyi köztársaság" egyelőre szünetel, különben is, Székelyudvarhellyel kapcsolatban "csak papíron létezett konfliktusveszély" - ilyen megállapításokkal összegezte a csütörtöki bukaresti román sajtó március 15-e erdélyi megünneplését.

Az Adevarul, a Gandul, a Cotidianul, az Evenimentul Zilei, a Jurnalul National, de még a korábban "vészharang kongatására" vállalkozó Ziua is kénytelen volt tárgyszerűen megállapítani, hogy az erdélyi magyarság, s annak részeként a székelység is incidensek nélkül, békés légkörben és méltósággal ülte meg a világ magyarságának nemzeti ünnepét.

A bukaresti román lapok szinte kivétel nélkül úgy értékelték az erdélyi magyar politikusok március 15-i megnyilatkozásait, hogy "Markó Béla radikálisabb volt, mint Szász Jenő" (Adevarul), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke "szélsőségesebb volt, mint a radikális székelyek", mert "felszólította a Hargita és Kovászna megyei románokat, hogy tanuljanak meg magyarul" (Gandul).

Erről a "konjunkturálisnak", "ideiglenesnek" mondott "szerepcseréről" cikkezett a bukaresti Új Magyar Szó és a Kolozsváron megjelenő Krónika című erdélyi közéleti napilap is. A bukaresti magyar lap Szerepcsere cím alatt megállapította, hogy "egy évek óta Erdélyben nem járt tájékozatlan hazánkfia - ha részt vett volna mind a kézdivásárhelyi (ahol az RMDSZ tartotta központi ünnepségét), mind a székelyudvarhelyi ünnepi rendezvényen (itt pedig a Székely Nemzeti Tanács nagygyűlésezett) - esküdni mert volna, hogy előbbi volt a "radikálisok", utóbbi pedig a "mérsékeltek" felvonulási terepe. Olyan jelekből ítélve legalábbis, hogy míg Tőkés László püspök - tőle szokatlan módon - románul is szólt a hallgatósághoz, Markó Béla RMDSZ-elnök - szintén tőle szokatlan módon - kényszerrel venné rá a székelyföldi román hivatalnokokat, hogy tanuljanak meg magyarul" - volt olvasható az Új Magyar Szóban, amely Markó Béla beszédének következő részére utalt: "Iskolát, házat is sokat visszavettünk, de még sokat kell visszakapnunk. Tud már ismét magyarul a hivatal, vagy ahol nem tud, ott rá kell kényszerítenünk, hogy megtanuljon. A rendőr is, a postás is, mindenki, aki a mi kenyerünket eszi. Mert ezt most már így kell felfogni: aki itt, a Székelyföldön hivatalnok, az a mi kenyerünket eszi. Végtére is a mi adónkból, a székely ember adójából kapja a fizetését, nem másból. Akkor pedig tessék megszólalni magyarul, vagy ha nem tud valaki, aki hivatalt visel, tanuljon meg".

Az Új Magyar Szó szerint "az ideiglenes szerepcseréből egyébként mindkét fél jól jöhet ki. Az RMDSZ konjunkturális "radikalizálódása" jelzés a magyar közösség felé, hogy a Bukarestben való politizálás nem azonos a gyökerektől való elszakadással. A nagygyűlés előtt a román állami hatóságokkal való egyezkedésre kényszerülő SZNT-EMNT-MPSZ-vezetők pedig most a saját bőrükön tapasztalhatták, mit jelent az önmegtartóztatás kényszere".

A Krónika pedig csütörtöki vezércikkében így összegezett: "Az autonómiaigény immár menthetetlenül a romániai politikum asztalára került, s következetes fenntartásával joggal számíthatunk belátható időn belüli válaszra".

(MTI)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.