Aki március 15-ét megünnepli, a magyar nemzet része, akárhol is él" - jelentette ki tegnap Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Állami Operaház március 15-i ünnepi díszelőadását megelőző beszédében. Leszögezte: március 15-e a magyar önazonosság ünnepe is.
"S bár 1848-ban és a következő időkben mégsem sikerült a nemzet, a haza és szabadság fogalmát összhangba hozni, ha '48 örököseinek tartjuk magunkat, ezt a bevégzetlen feladatot teljesítenünk kell. A mai kor lehetőséget kínál arra, hogy feloldjuk azt az ellentmondást, amely annyi történelmi kudarcot okozott."
Sólyom László szavai szerint a határon túli magyarokra vonatkozó politikát alapvetően újra kell gondolni. Abból kellene kiindulni, hogyan gondolkodnak azok a határon túli fiatalok, akik már a rendszerváltások után nőttek fel.
"Miért és hogyan akarnak ők magyarok maradni?" - kérdezte az államfő, aki szerint nincs egységes megoldás, mindenütt más-más tettekre van szükség. Van, ahol egyetem kell, s van, ahol elemi iskolát kell kiharcolni. A határon túli magyarságnak gazdasági erőre, értelmiségre, kulturális és politikai intézményekre van szüksége ahhoz, hogy fennmaradjon.
"A nagy, mindig is vegyes lakosságú területek a megmaradás iskolái voltak és maradnak, de az együttélésé is" - mutatott rá az államfő, hozzátéve, hogy az együttélést, az együttélés szellemét a szomszéd nemzetekkel szintén meg kellene kísérelnünk megújítani. "Az újrakezdés érdekében én meg fogom tenni mindazt, amit a köztársasági elnök megtehet" - jelentette ki.
Miniszterelnöki üzenet a határon túliaknak
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is üzenetben fordult tegnap a határon túli magyarokhoz, hiszen - mint írja - március 15-e tizenötmilliós közösségünk talán legfontosabb napja. Nemzeti ünnep a szó legszorosabb értelmében. A kormányfő üzenetében egyebek mellett az áll: a nemzeti sorskérdéseket nem emeli be a politikai csatározásokba, azokat kormányzati ciklusokon átívelően is megvédi attól, hogy bárki is kampánytémává tegye vagy tehesse. "Ilyen sorskérdés a határon túli magyarság ügye, a nemzet határok feletti, békés újraegyesítésének szent ügye is, amelyben közel másfél évtizeden át megvolt a nemzeti konszenzus. És amelyben - ezt szenvedélyesen hiszem - lehet újra nemzeti konszenzus, ciklusokon és országhatárokon átívelő egyetértés, ha minden anyaországi és határon túli magyar politikusoknak újra a felelős hazafiság lesz a vezérlőelve a nemzetpolitika közös alakításában" - írja a kormányfő, hozzátéve: "március 15-e megfelelő nap, hogy emlékeztessük magunkat arra: nem lehet nemzetegyesítő politika az, amely csak megosztottabbá tesz. Március 15-e tehát az öszszefogásra képes és kész nemzet ünnepe. 15 milliós közösségünk legfontosabb napja." (Munkatársunktól)
