Az egy főre eső jelképek számából úgy tűnhet, Gyurcsány otthonos terepen van, a kokárdát csak elvétve egészíti ki háromszínű kalapszalag vagy lobogó. Utóbbiból kétszínű is akad, mindössze három, ám az árpádsávos zászló nyelét markoló legények jobbára csöndben álldogálnak - legföljebb csak lengetnek. Rajtuk a többség szigorú szeme, no meg a Nemzeti Múzeum timpanonjának nőalakjai között megbúvó kommandósoké.

A nemzeti biznisz itt nem pörög - nem úgy a lufiüzlet -, öszszesen két kokárdaárus kínálgatja portékáját. Valószínűleg ők is csak alibiből - ugyanis a mérettől függetlenül 100 forintot kóstáló trikolór mellé szórólap jár: "Választási csalás" - hirdeti a cédula. Méghozzá pártfüggetlenül, mivel a röplap azt ígéri: csütörtökön a Kossuth téren bemutatják, hogyan csal az összes parlamenti erő. Hogy kiket rejt a többes szám, arról nem esik szó. Páran hirtelenjében politikai elemzővé avanzsálnak:

- Az alacsony részvétel a jobboldalnak kedvez - összegeznek a "hírfüggők". Aki másfajta következtetésre vágyik, azt a Nemzetőr igazítja el, igaz, meglehetősen drágán - a 292 forintért vesztegetett újságért a vevő 500-at hagy ott. Az újságárus kiforgatja zsebeit, nem tud visszaadni. Vigaszképpen Gyurcsány-féle kutyabezárásokról, telepekről lehet olvasni.

Eközben Gyurcsány megjelenik a színen - és megindul a pavlovi reflex, mint pitbulloknál a biológiai szignál: a jobbosok automatikusan fütyülni kezdenek. A miniszterelnök mosolyog és vár. Megértése azonban csak részben ragad át közönségére. Nekikezd. Egy idős ember botrázással csendesíti az ellentábor kucsmás sípolóját, nemezsapkás szittyák szítják a feszültséget, "takarodj" és "veszszen" bekiabálások színesítik az ünnepet. A jobboldal bírja tüdővel, de Gyurcsány is hangerővel, s bár a sípolás folyamatos, a beszéd többé-kevésbé zavartalanul lemegy. Néhány csalódott "sípos" így még a vége előtt elszivárog.

Utat mutatnak az ünneprontóknak