Vélhetően azért született e dokumentum, hogy jelezze a közvéleménynek egy konfliktushelyzet kialakulását az államfő és a kormány között. Ennek oka, hogy Sólyom Lászlónak nem tetszik néhány név az elé terjesztett kitüntetési listán. Eddig a dolog teljesen rendjén való - nehezen képzelhető el, hogy Sólyom elődei például lelkesen bólintottak volna valamennyi akkori jelölésre. Mindenesetre - ha netán megvolt is a véleményük egyik-másik névről - nyílt vita ebből csak elvétve származott.

Sólyom László mostani demarsa után nem lenne meglepő, ha az idei kitüntetettek keserű szájízzel vennék majd át díjaikat. Hiszen az államfő nyilatkozata a teljes kitüntetési névsort dezavuálja. Még akkor is, ha szóvivője sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó: valóban a sajtóban keringő három személlyel kapcsolatban volt-e kifogása az elnöknek.

Némiképp más lett volna a helyzet, ha a köztársasági elnök vállalja döntését, és konkrét nevekkel, részletes indoklással maga mondja el, kikről gondolja úgy, hogy az "alkotmány értékrendje alapján" nem támogatható a jelölésük. A mostaninál az is elegánsabb megoldás lett volna, ha az államfő csak a március 15-i kitüntetések átadása után jelenti be, hogy az említett ügyben fenntartásai vannak, és az Alkotmánybírósághoz fordult.

Mint emlékezetes, Sólyom előbb alkotmányjogászként, majd pedig az Alkotmánybíróság elnökeként nagy tekintéllyel és befolyással vett részt annak idején a mai alkotmányos berendezkedés kialakításában, az elnöki és a végrehajtói hatalom határainak kijelölésében. Szerencsétlen dolog, hogy mostanában olyan benyomás támadhat: ugyanő - köztársasági elnökként - immár új egyensúlyok kialakítását látná szívesen az egyes hatalmi ágak között. (K. T.)