Próbáljuk megválaszolni az előbbi kérdéseket. Ami az elsőt illeti: vajon remélhető-e ésszerű atomfelhasználás egy olyan állam részéről, amelynek elnöke programként tűzi ki Izraelnek a térképről történő letörlését? S vajon nem naivitás lenne-e feltételezni, hogy a térség országai - Szaúd-Arábia, Egyiptom, de mindenekelőtt Törökország - tétlenül szemléli, hogy a régióban felnő mellettük egy atomhatalom? S nem verné-e szét az elmúlt évtizedek törékeny békéjét garantáló atomsorompó-egyezményt, ha a dokumentum egyik aláírója korábbi fogadalmát megszegve mégis szert tenne a tömegpusztító fegyverre?

Az első kérdésre a válasz nem, a másik kettőre pedig igen. S éppen emiatt nem hagyhatja sem az Egyesült Államok, sem Franciaország, sem Nagy-Britannia, hogy Irán atombombához jusson. A civilizált világ ezt a pozíciót ma nem is vitatja, a kérdés inkább az, hogyan szoríthatná rá Teheránt, hogy elálljon nukleáris terveitől? Irán ugyanis - a maga szempontjából kétségtelenül ügyesen - felhasználja olajfegyverét, amivel sakkban tartja a nyugati világot. Igaz ugyan, hogy a napi 2,7 millió hordó exportra kerülő iráni olaj nagy részéből Ázsia részesedik (Japán 15, Kína 13 százalékban), de még így is napi 800 ezer hordónyi jut Nyugat-Európába, nélküle szomjúhozna a kontinens. A kérdés tehát az, léteznek-e olyan megszorító intézkedések, nemzetközi szankciók, amelyekkel a nyugati világ Teheránt, s nem önmagát büntethetné?

A közép-keleti politikai krízis kétségkívül Irán malmára hajtja a vizet. Két nagy ellensége, az afganisztáni tálibok és az iraki diktátor, Szaddám Huszein - köszönhetően jórészt az amerikaiaknak - eltűntek a történelem süllyesztőjében. Teherán erőteljesen befolyásolja a palesztin térség történéseit - az iszlám mozgalom segítségével -, Libanont pedig az általa felfegyverzett és pénzelt Hezbollah révén. Afganisztánban és Irakban is a Teheránhoz hű síita vallási irányzatok uralják a politikai életet.

Ilyen krízishelyzetben csak a fegyver segíthet. Vagy a diplomáciai, vagy a valóságos. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa - az elé kerülő Irán-dosszié tanulmányozása révén - megkísérli a diplomácia fegyverével jobb belátásra bírni Teheránt, de nem árt figyelni a vészforgatókönyvet jóslók erősödő szavára. Akik szerint az iráni urán, az egyre erősödő atomzaj csak a jéghegy csúcsa. A mélyben forrong Washington és Teherán fegyveres konfliktussal fenyegető ellentéte.