Batiz András szóvivő az MTI-hez eljuttatott közleményében arról írt: a Kossuth- és a Széchenyi-díjak esetében is egy-egy bizottság készíti elő a javaslatot, és a miniszterelnök, tartva magát a korábbi évek íratlan szabályához, nem emelt vétót a javasolt személyek ellen.

Az államfő alkotmányértelmezést kért az Alkotmánybíróságtól a kormány, illetve a miniszterelnök által javasolt kitüntetésekkel kapcsolatban, mivel szerinte vannak olyanok, akiknek az Alkotmány értékrendje alapján nem támogatható a kitüntetése - közölte korábban Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke az MTI-vel.

Azt később sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, hogy Sólyom László a fentebbi három személy kitüntetését kifogásolja-e.

Batiz András kormányszóvivő előbb az MTI-nek azt mondta: idén is olyan emberek részesednek Kossuth- és Széchenyi-díjban, valamint állami kitüntetésben, akinek életműve, illetve az elmúlt években, évtizedekben végzett munkája erre érdemessé tesz.

A felmerült neveket a kormányszóvivő később semmilyen vonatkozásban nem kívánta kommentálni. Utólag az MTI-hez eljuttatott közleményében az olvasható: az állami kitüntetések adományozásról szóló jogszabályok szerint a Kossuth- és a Széchenyi-díjak esetében is egy-egy bizottság készíti elő a javaslatot, amelyet a kormány nevében a miniszterelnök terjeszt aláírásra a köztársasági elnök elé.

A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a mindenkori miniszterelnöknek lehetősége van kiegészíteni a bizottságok által javasolt névsort. Arra azonban a rendszerváltás óta nem volt példa, hogy a bizottságok által javasolt személyek ellen vétót emelt volna a kormányfő, Gyurcsány Ferenc az idén is ehhez az íratlan szabályhoz tartotta magát.

A Köztársasági Elnöki Hivatal hangsúlyozta, hogy az államfő az Alkotmánybíróság döntéséig nem lát lehetőséget a kitüntetési előterjesztések aláírásának megtagadására, ezért azokat, említett fenntartása mellett aláírta.

Fekete János Állami-díjas közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott alelnöke és Marjai József nyugalmazott miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter - aki 1976 és 1989 között az MSZMP KB tagja volt - közéleti szerepvállalása a rendszerváltással befejeződött.

Az 1991. évi kitüntetési törvény értelmében a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt kitüntetés "a független és demokratikus Magyarország érdekeinek elősegítése, valamint támogatása körül kimagasló érdemeket szerzett" állampolgároknak adományozható.

Mosonyi Emil Kossuth-díjas vízépítőmérnök, akadémikus nevéhez fűződik az egykor jelképessé vált bős-nagymarosi gát; az ő elképzelésein alapult az a megállapodás, amelyet Magyarország és Csehszlovákia 1977-ben kötött a dunai vízlépcsőről. A két állam nagy politikai befolyással rendelkező vízügyi és építőlobbijainak nyomására aláírt szerződés elhibázott voltát a magyar fél gyorsan belátta és rövid idő elteltével már a szerződés felbontásáról kezdett tárgyalásokat.

A rendszerváltó politikai erők állásfoglalása, a népes tüntetések nyomán a műszaki-ökológiai probléma fontos belpolitikai kérdéssé vált.

Sólyom László a Duna Kör tagjaként, ismert környezetvédőként és jogászként már a rendszerváltás előtt szerepet vállalt a bős-nagymarosi gát megépítése ellen szerveződött mozgalomban.

(MTI)