Az ADSL-alapú Triple Play nagy előnye, hogy a meglévő hagyományos telefonvezetékre épül, és így garantálni tudja a megvásárolt csomag sávszélességét és minőségét. Más hozzáférések esetében, például a kábeltévés rendszereken a hálózati erőforrások összkapacitása oszlik el az éppen a hálózatra kapcsolódott előfizetők között - azaz, ha egyidejűleg sokan használják, akkor lassúbb lesz a szolgáltatás.

Az Európában már egy ideje alkalmazott technológia akár nyolc-tíz Mbit/s sávszélességet biztosít az ügyfélnek, ha az előfizető és a telefonközpont közötti rézkábel hossza nem több mint két-három kilométer. Mire elég ez? Egy átlagos családban megtalálható két tévékészülék működtetéséhez hét Mbit/s szükséges. A fennmaradó egy-három Mbit/s sávszélesség az internet, valamint akár öt telefonvonal kiszolgálását biztosítja, így az is elképzelhető, hogy a szülők a tévét nézik, a gyerekek interneteznek, a nagyszülők pedig telefonálnak. Egyetlen számla érkezik, amelyen külön tüntetik fel a független telefonvonalak forgalmát, a tévé és az internet havidíját. (Nyugat-Európában a hasonló szolgáltatás havi tízezer forintnál kevesebbe kerül háztartásonként.) A digitális tévézés egyetlen kis készülék, a Set-Top-Box segítségével valósul meg. A berendezés nagyon hasonlít a parabolaantennák esetén használt beltéri egységhez. A digitális műsorelosztás előnye a jobb kép- és hangminőség, valamint, hogy a felhasználó maga választhatja meg akár előre, hogy mikor és milyen tévéműsort néz, rugalmasabban alkalmazkodva a csatornák kínálatához. A műsorok közötti választást az elektronikus műsorújság segíti, amely a tévé képernyőjén keresztül érhető el. A személyes hálózati videorekorder funkcióval felvehetők az előre beprogramozott műsorok, melyeket később akár többször is visszanézhetünk. Az ADSL-alapú Triple Play használatához nem szükséges új kábel kiépítése, nem szükségesek új készülékek sem. Felmerül persze a kérdés: szükség van-e hagyományos telefonra? Nos, előfizetésre nem, a rézkábelre azonban igen.