Zuhanyzóban lakik egy hatgyermekes család

A Debrecentől mintegy 20 kilométerre lévő Derecskén - ahol a szilárd alapú, jól megépített házak a belvíz által leginkább fenyegetett utcákban sem károsodtak olyan mértékben, mint a szegény sorban élők leromlott állagú vályogházai - a hét végén 26 romát, köztük 15 kisgyereket költöztettek ki megrongálódott lakóházaikból.

A Bem utcában, ahol többségében komfort nélküli, rogyadozó vályogházak állnak, nincs köves út és csapadékelvezető csatorna. Az utca és környéke ezekben a napokban leginkább mocsárra emlékeztet: a sár bokáig, a víz néhol térdig ér, az udvarokon fél méter magas vízben áznak a gyümölcsfák. Mindenhonnan a szivattyúk motorzaja hallatszik - igaz, napok óta hiába szivattyúzzák a vizet. Árkok, csatornák hiányában nincs hová elfolynia.

A kiköltöztetett cigány családokat egy újonnan épült seprűkötő üzemben helyezték el. A Bem utca végén felhúzott új üzemben még nem indult meg a munka. Az ingatlan tulajdonosa a helyi roma önkormányzat tagja, a családok az ő jóindulatának köszönhetik, hogy van fedél a fejük fölött. Az emberek az ideiglenes szálláslehetőség ellenére dühösek és elégedetlenek, mindannyian a városvezetést hibáztatják amiatt, hogy ilyen sorsra jutottak. A hat kisgyermeket nevelő Makula József és felesége, Nagy Erika egy hálószobává átalakított zuhanyzóban lakik.

- Azért jártunk így, mert romák vagyunk - mondják -, ezért nem költött az utcánkra egy fillért sem az önkormányzat. Ha csatornáztak volna, most nem kellett volna elmenekülnünk.

Nem értik, hogy miért kell egy olyan üzemben lakniuk, ahol se meleg víz, se konyha. Azt ismételgetik:

- Mehettünk volna önkormányzati bérlakásba, de nem engedik.

- Nem akarunk egy zuhanyzóban lakni - teszi hozzá felindultan egy idősebb asszony.

Két kisgyermekével a seprűkötő üzembe kényszerült a 37 éves Mikula Lajos és 34 éves felesége, Szilágyi Angéla.

- Eddig toldozgattuk, javítgattuk a házunkat a belvizek után - mondja az asszony -, de az ideit már nem bírta ki a házikó.

- Nem tudom, hogy mi lesz velünk - mondja a férfi -, a házunkba nem mehetünk vissza, de az üzemben sem maradhatunk örökké.

Csató István derecskei polgármester az állami segítségnyújtásban reménykedik.

- A város másfél milliárdos költségvetéséből csak a működésre telik, fejlesztésre nem - mondja a polgármester. - Ha az állam kisegít minket, a Bem utcai házakat helyre lehet állítani, vagy újakat lehet építeni. Nehezíti a dolgot, hogy az utcában teljesen tisztázatlanok, rendezetlenek a tulajdonviszonyok, ezért több család még szociálpolitikai kedvezményt sem tudna felvenni.

A városnak nem volt pénze a csapadékelvezetés megoldására. Forrás erre idén sincs, de a polgármester azt ígéri: a Bem utca lakóit nem hagyják magukra. Terveket készíttetnek a csatornázásra, és próbálnak pénzhez jutni a megvalósításra. A polgármester hangsúlyozza: ilyen súlyos belvízhelyzet még nem volt a kisvárosban.

A települések szűkös anyagi helyzetén próbál segíteni Juhászné Lévai Katalin, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat vezetője, a megyei területfejlesztési tanács elnöke, aki a napokban összesen 111 millió forint előleg folyósítását kezdeményezte húsz helyi önkormányzat számára. A forrást a települések a felszíni vízelvezető csatornák megtisztítására és csatornaépítésre kapták.

Ilyen súlyos belvízhelyzet még nem volt Derecskén
Ilyen súlyos belvízhelyzet még nem volt Derecskén
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.