A körvonalazódó szabályozási terv alapján a déli szigetcsücsökben legfeljebb 3500 embert befogadni képes konferencia-központ épülhet. A volt hajógyár területén a beépítés mértéke nem haladhatja meg a harminc százalékot, a majdani épületek nem lehetnek magasabbak a fák koronaszintjénél. A sziget Árpád hídi csücskében egy legfeljebb 24 méteres épület magasodhat, de ennek elhelyezése is építészeti tervpályázathoz kötött. A szabályozási terv alapján három-öt csillagos szállodák is felhúzhatók, lakóépületek viszont nem. A területen legfeljebb 1500 négyzetméteren kaphat helyet kereskedelmi funkció, vagyis bevásárlóközpont nem épülhet a szigeten - részletezte lapunk érdeklődésére a megállapodás részleteit Sípos Gábor III. kerületi főépítész. A sziget keleti oldalán - a hazai és a nemzetközi hajóforgalomban is bekapcsolható - kikötő kialakítását is lehetővé teszi a szabályozási terv.

A szigeti beruházásokra létrehozott Álomsziget Kft. a kerület és a főváros között kötendő szerződés alapján vállalja, hogy egy sor közlekedési fejlesztést valósít meg a kerületben. Eszerint közúti alagutat építenek a Bogdáni út és az egykori hajógyár területe között és rendezik a Szentlélek teret (ahol a tervek szerint közös megállót alakítanának ki a HÉV-nek és a térről induló buszoknak). A beruházó vállalja a szigetre vezető két híd átépítését, valamint azt, hogy közvetlen összeköttetést teremt az Árpád fejedelem útja és a rakpart, valamint az Árpád híd között. A megegyezés részeként a cég rendezi a Vörösvári út és a Hévízi út kereszteződését, valamint megoldja, hogy gyalog közvetlenül el lehessen jutni az óbudai Fő térről az egykori hajógyár területére. A tervezett megállapodás kitér a szigeten található Hadrianus-palota és környezetének a műemlékvédelmi hatósággal egyeztetett rendbetételére is. Az építkezés jövőre indulhat, és 2012-ben fejeződik be.

A kezdés azonban bizonytalan a régészeti feltárás miatt. A szigeten található Hadrianus-palota romjait ugyanis érinti az elfogadás előtt álló szabályozási terv: a romok környezete beépíthetővé válna, maga a 120-szor 150 méter kiterjedésű, jelenleg föld alá temetett romterület azonban továbbra sem - mondta kérdésünkre Zsidy Paula régész, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgató-helyettese. Véleménye szerint az új szabályozási terv által lehetővé váló beruházás olyan nagyságrendű megelőző ásatást követel a szigeten, hogy azt a múzeum biztosan nem tudja egy év alatt elvégezni. Így számára kétségesnek tűnik, hogy egy éven belül elindulhatna az építkezés. Kifejtette: a jelenleg helytartói palotaként ismert rom csak a központi épülete egy nagyobb együttesnek, melyhez egyebek mellett gazdasági épületek, védművek is tartoztak. A védmű például épp azon a helyen valószínűsíthető, ahová a konferencia-központot tervezi a vállalkozás. Hogy a palota romjai láthatóak lesznek-e a beruházás után, ez majd a konkrét építési tervek tárgyalásakor dől el.