Amerikai szonda ért a Marshoz
A sikeres megközelítés azonban nem biztos: a NASA négy utóbbi szondája közül kettőt nem tudtak pályára állítani. Az űrszonda küldetésének célja, hogy kikutassa a marsi víz eredetét, esetleg pontosan meghatározza, hogy hol mennyi van ebből az anyagból. Szintén a feladatok között szerepel a következő robotok leszállási helyének meghatározása, a majdani marsi emberes expedíció előkészítése.
Hét hónapos űrutazása után ma kapcsolják be a szonda fékezőrakétáit, hogy 27 perc alatt 20 százalékkal, másodpercenkénti ötezer méteres sebességre csökkentsék a jármű sebességét. Az ezt követő húsz percen belül a szonda eltűnik a bolygó mögött, majd fél óra múlva, ha minden jól megy helyreáll a rádiókapcsolat. Ez a küldetés egyik legkritikusabb pontja. A NASA tegnapi jelentése szerint minden műszer tökéletesen működik. A pályára állás után a szonda nagy hatótávolságú műszereivel - hat tudományos berendezés kapott helyett a szondán - sokkal több információt gyűjthet be a marsi atmoszféra és felszín átalakulásáról, mint az összes korábbi űrszonda. Ennek oka, hogy elődeinél másodpercenként tízszer több információt tud küldeni.
A Mars körül jelenleg három szonda kering: az amerikai Mars Global Surveyor és a Mars Odyssey, illetve az európai űrügynökség (ESA) Mars Express nevű eszköze. A bolygó felszínén a Spirit és Opportunity robotok dolgoznak immár harmadik éve.
