Betonközépkor a váci főtéren
Sok esetben a hagyománytól és a történeti előzményektől független elemek közhelyszerű megjelenítése válik fő céllá - állítja az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága -, és nem a műemléki együttes megőrzése a helyreállítások meghatározó szempontja. A környezettől teljesen elütő természetellenes építőanyagok, az archaizáló szökőkutak, zenepavilonok, műromok idegenül hatnak. A szoros határidők miatt előkészítetlen, de kényszerűségből elfogadott terveken gyakorlatilag nem lehet változtatni. Ilyenkor már a műemlékvédelem érveinek érvényesítésére, az elmélyült kutatásra alapozott, indokolt változtatásokra szinte semmilyen esély sincs.
A bizottság szerint a rossz példák közé tartozik Tokaj történeti központjának burkolatparádéja, Debrecen főutcájának csak légi fotón és papíron jól mutató, egymásba metsző köröket mutató formavilága. Jelenleg a váci főtéren folynak munkák. Klaniczay Péter, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága vezetőségi tagja szerint az igen korrekt, de teljesen nem befejezett főtéri ásatás rengeteg szakmai eredménnyel járt. Az ásatások egy bizonyos szakaszában azonban már nyilvánvaló volt, hogy az, ami a középkori Szent Mihály-templomból előkerül, nagyon töredékes, sőt a keleti oldal meg is semmisült.
A Vácon jelenleg folyó munkákkal kapcsolatban az a legnagyobb baj, hogy a téren előkerült rommaradványok értelmezését illetően nincs szakmai konszenzus. A barokk és újabb kori maradványok egyidejű bemutatása kétes eredményt hozhat, és tönkreteheti a tér meglévő értékeit. Arról nem is beszélve, hogy a joggal visszatemetett középkori falak fölé - új betonfödémre helyezve - valós vagy elképzelt nyomvonalon, pusztán egy XVIII. századi rajz alapján, új falazatok mutatnák be az egykor ott lehetett templom alapfalainak töredékét. Az újraálmodott Bécsi kapu középkorias maradványa pedig nem más, mint egy betonbunkernek is beillő monstrum, amely kőlapokkal kirakva lesz a városlakók új középkora. Ott és úgy, ahogy a ma jól ismert barokk városképpel és egyedileg is védett lakóházzal együtt soha nem jelent meg.
Klaniczay Péter szerint lehet, hogy a tér épületeit kiemeli az új burkolat rendszere, de a túlzott tervezettség a történetiségnek nem válik előnyére. Tehát, ha a burkolat túl hangsúlyos, akkor pont az vész el, ami érdekében készül. Ráadásul a főtéri épületekig futó burkolat, amely akadálymentes bejutást biztosítana számos épületbe, előlépcsők, kerékvetők eltűnésével, történeti lábazatok és pinceablakok átalakításával járna együtt. Erről az utolsó pillanatig még értesülni sem lehetett.
Bóth János, Vác polgármestere az ICOMOS megállapításaira a következőket mondta: "A tervet minden fázisában s minden lehetséges fórumon bemutattuk, s egyeztettük a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) munkatársaival. Ezeken nem hangzott el negatív vélemény. Betartottuk és teljesítettük a KÖH előírásait, beszereztük engedélyeiket, jóváhagyásaikat." A polgármester állítja: a város nagyon is körültekintően járt el, hiszen a tervezés alapelve a hitelesség volt. A romok helyreállítása egyébként nehezen értelmezhető, mert a KÖH betemettette őket. A munka befejezését a többéves régészeti feltárás után a régészeti tervtanács mondta ki. Épületet, műemléket nem károsítanak, a cél a középkori városszerkezet erőteljesebb bemutatása volt. A Bécsi kapunál az eredeti arányokat kívánták érzékeltetni.
Az ICOMOS ugyanakkor jó példát is említ: az esztergomi Széchenyi tér is bővelkedik középkori előzményekben. Ott viszont a gondos ásatást követően csak részben megtalált romok visszatemetéséről született döntés, és az egykori Szent Lőrinc-templom alaprajzát csak jelzésszerűen mutatják be a burkolaton.
