Washington bírálja a rendőri erőszakot
A megbírált antidemokratikus kormányok sorra felháborodottan utasítják vissza a kritikát, másutt csak hümmögnek: a külvilág a korábbi évekhez hasonlóan fogadja az amerikai külügyminisztérium által az emberi jogok érvényesüléséről készített összefoglaló jelentést. A törvényhozás megbízásából 1977 óta készülő dokumentum kifejezetten negatívan fogalmaz Kína, Észak-Korea, Irán, Zimbabwe, Kuba és néhány, az Egyesült Államokkal különben jó viszonyt ápoló arab ország esetében, elismeri viszont például a Libériában és Libanonban elért javulást. Amerikai illetékesek szerint a bagdadi Abu Graib börtönben és Guantánamón történtek nem teszik semmissé az USA jogát az emberi jogok nyomon követésére és véleménye közzétételére.
A jelentés több mint tíz oldalon foglalkozik Magyarországgal. A fejezet azzal a megállapítással kezdődik, hogy bár egyes területeken akadnak gondok, a magyar kormány általában tiszteletben tartja a polgárok emberi jogait. A szerzők hét problémás területet sorolnak fel: a rendőrség túlzott erőszakosságát a gyanúsítottakkal szemben, főleg, ha azok romák; a kormányzati beavatkozást az állami tulajdonú sajtó szerkesztési és személyzeti ügyeibe; az antiszemita incidenseket; a nők és gyermekek elleni erőszakot; a munkahelyi szexuális zaklatást; az emberkereskedelmet; és a romák hátrányos társadalmi megkülönböztetését.
A vallásszabadsággal foglalkozó rész megállapítja, hogy azt Magyarországon törvény garantálja, és a kormány ezt tiszteletben is tartja. Itt esik szó a csökkenő számúnak minősített antiszemita incidensekről, valamint arról, hogy a 80-100 ezresre becsült izraelita közösség körében továbbra is aggodalmat kelt az egyes sajtóorgánumokból - a közszolgálati rádió Vasárnapi Újság című műsorából és a Magyar Demokrata című hetilapból - érkező antiszemita hangnem.
l Hetedik alkalommal bocsátják ki Pekingben az Egyesült Államokról szóló tanulmányt. A dokumentum jól tükrözi a két ország felfogásában való eltéréseket. A kínai elemzés nagy hangsúlyt helyez az amerikai bűnözés helyzetére és a szegénység problémakörére, mint amelyek állapota súlyos emberi jogi hátrányokat okoz. A tanulmány szerint a demokráciának az USA által terjesztett modellje "a gazdagok játéka". (K. Gy.)