Kampányprésben a média
A Magyar Televízió totális baloldali megszállás alatt áll, ezért a televízióban megszűnt a közszolgálatiság - közölte Kondor Katalin. A rádió volt elnöke ezt kedden egy kiskőrösi fideszes rendezvényen osztotta meg a hallgatóságával. Kondor azt is elmondta, hogy szerinte a Magyar Nemzeten kívül minden szerkesztőségben "álliberális" és "álbaloldali" újságírók dolgoznak. (Ez magyarán azt jelenti: csak a Magyar Nemzetnél dolgoznak baloldali és liberális újságírók - a szerk.)
A Magyar Rádió Közszolgálati Műsor-szolgáltatási Szabályzata a politikai összeférhetetlenségről szóló résznél úgy fogalmaz: "az a munkatárs, aki párt vagy szervezet nevében, érdekében közszereplést vállal vagy közszereplést elkerülhetetlenné tevő tisztséget tölt be, hírekben és időszerű politikai tájékoztató műsorszámokban műsorkészítőként nem dolgozhat. Kondor szombatonként a Krónikát vezeti. Ezzel kapcsolatban megkerestük a volt elnököt, de ő a beszélgetés megjelentetését nem engedélyezte.
Nemcsak a rádió belső szabályzata, hanem a médiatörvény is tiltja, hogy műsorvezetők a hírekbe saját véleményüket is beleszőjék. Az előírást a médiahatóság szerint nem tartotta be a Magyar Rádió, ezért százezer forintos büntetést róttak ki rá. A hatóság kifogásolta, hogy a műsorvezető a kettős állampolgárságról szóló referendum évfordulóját úgy vezette fel: "december 5-e van, a gyászos emlékű népszavazás első évfordulója". A Háttér című műsor beharangozóját pedig úgy fejezték be: "Hogy szégyen-e, hogy csak másfél millióan gondolták így a nyolcmillióból, vagy az a nagyobb szégyen, hogy több mint 1,4 millióan vették a fáradságot, hogy nemet mondjanak a vajdasági, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai több millióra, ez már politikai kérdés."
Összességében ugyanakkor a különböző médiumok hírműsoraira nem jellemző, hogy a kormánypárti politikusok nem kapnak megszólalási lehetőséget, épp ellenkezőleg: a médiahatóság elemzése a koalíciós pártok fölényét mutatja. Szembeötlő ugyanakkor néhány vidéki városi tévé szerkesztési gyakorlata. A Salgótarjáni TV-ben a nyilatkozatok 65 százaléka a szocialistákhoz köthető, a fennmaradó 35 százalék a kormányhoz. Székesfehérváron 87 százalék jut az MSZP-re. Mindkét helyen szocialista városvezetés van.
A politika és a médiumok, különösen a közpénzből fenntartottak itthon lényegében megszokott viszonya igencsak szembeötlő távolról. Az USA külügyminisztériumának az emberi jogok 2005-ös helyzetét taglaló jelentésében a legkritikusabb a sajtóról szóló rész. A szövegben az áll: a szólás- és sajtószabadságot törvény biztosítja, és a kormány általában tiszteletben tartja ezeket a jogokat, "ugyanakkor befolyásolta az állami médiumok szerkesztéspolitikai és személyi döntéseit". A rádió volt elnökével, Kondor Katalinnal kapcsolatban megemlítik: a Népszava 2004-ben arról írt, hogy a rádió elnöke a kommunista időszakban titkos ügynök volt, "de ezek az állítások sosem nyertek bizonyítást, és széles körben vélekedtek úgy, hogy politikai indítékú kísérlet volt a lejáratására". Kondor megbízatásának lejártakor vita támadt a felügyeleti testület elnöke és más tagjai közt az ideiglenes utódlásról, és a testület elnöke a rádiónak nyújtott kormánytámogatás megvonásával fenyegetődzött - idézi fel a jelentés azt, hogy Gellért Kis Gábor kuratóriumi elnök jelezte: szerinte törvénytelenül jár el ügyvivőként Hollós János.
A jelentésben az is szerepel: az Országgyűlés elnöke vizsgálatot kezdeményezett az ideiglenes vezetés törvényességéről. Az elektronikus újságírók hazai szövetsége e vizsgálatot a közszolgálati média elleni fenyegetésként jellemezte. A szövegben az nincs benne, hogy a szövetség korábbi elnöke Hollós János volt, elnökségi tagja Kondor Katalin.
