Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Sólyom László köztársasági elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelenlétében március 1-jén nyitották meg az ingyenesen látogatható tárlatot. Mint Juhász Sándor elmondta, a megnyitó utáni napokban négyezren voltak kíváncsiak a könyvekre, ez három-négyszerese az átlagos forgalomnak.

A múzeumban egy könyvtár hangulatát felidézve állították ki az Oroszországból több mint hatvan év után hazakerült köteteket; a felbecsülhetetlen kultúrtörténeti értékű ősnyomtatványok és könyvek február végén érkeztek Budapestre.

A 136 kötetet az intézmény kupola termében tizenhárom tárlóban helyezték el; központi helyre kerültek a legértékesebb könyvritkaságok, például Hartmann Schedel 1493-as világkrónikája, a Cronicarum Libri.

A köteteket 1938-ban, amikor az értékes sárospataki gyűjtemény egy részét Budapestre szállították, egy ideig a Nemzeti Múzeumban őrizték. Onnan kerültek két bank széfjébe, ahonnan - magyar kutatók szerint - szovjet csapatok különleges egységei vitték el 1945 februárjában.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) múlt héten nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a múzeum előtt elhelyezett táblákon a Sárospatakról "elszármazott" könyvek kifejezés szerepel.

Az IKSZ szerint megdöbbentő: nem lehet leírni, hogy a második világháborúban, sok egyéb értékes műkincs mellett a sárospataki könyveket is elrabolták. Az IKSZ úgy értékelte, a felirat "jól jellemzi a magyar vezetésnek az orosz látogatás kapcsán tanúsított szervilizmusát". A szövetség arra hívta fel a múzeum vezetését, hogy "a történelmietlen feliratot mihamarabb cserélje le".

Kovács Tibor főigazgató az MTI-nek csütörtökön azt mondta, egyértelműen politikai kérdés az, hogy a könyveket elrabolták vagy elvitték. Leszögezte: "politikai dologban nem óhajt a Nemzeti Múzeum se jobb, se bal irányban állást foglalni".

A legfontosabb, hogy az értékek hazatértek és a Nemzeti Múzeum végrehajtotta szakmai feladatát, bemutatta a könyveket. A tárlat sikerét a látogató bejegyzések visszaigazolták - tette hozzá.

(MTI)