A La Tercera című chilei lap értesülései szerint egy tanú azt közölte, hogy Huber ezredes, egy fegyvergyár kereskedelmi igazgatója, egy brit újságírónak szánt írásos dokumentumokat adott át a fegyvereladásokról egy harmadik személynek. A lap idézte Pavez bírót, aki szerint Huber meggyilkolását azért tervelték ki, hogy "likvidálják a katonatisztet, aki tudott a katonai illetékesek részvételével folytatott illegális ügyletekről". Maria Ines Horvitz jogász szerint elegendő közvetett bizonyíték van arra nézve, hogy a gyilkosságot a BIE titkosszolgálat hajtotta végre Victor Lizarraga tábornok és Manuel Provis őrnagy parancsára.

Az őrizetbe vett katonatisztek, közöttük Lizarraga és Provis ellen az a vád, hogy megpróbálták eltussolni Huber meggyilkolását, aki három héttel azután tűnt el, hogy vallomást tett arról, hogy az ENSZ-embargó megsértésével 1991-ben 11 tonna fegyvert adtak el Horvátországnak. Az ügyben Augusto Pinochetet, a dél-amerikai ország volt diktátor elnökét is kihallgatta egy chilei bíró 2005 decemberében.

A botrány 1991. november 29-én tört ki, amikor a budapesti repülőtéren konténerekbe rejtett chilei gyártmányú fegyverekre bukkantak. A szállítmány hivatalosan Srí Lankának szánt segélycsomagokat tartalmazott. Hubert holttestét 30 kilométerre Santiagótól a hegyekben találták meg, ahol Pinochetnek egy hétvégi háza van, három hónappal azt követően, hogy a magyar hatóságok lefoglalták a Horvátországba irányuló fegyvereket. Az akkori hivatalos állítás szerint az ezredes önkezével vetett véget életének. Santiagói bírósági források szerint 2005 nyarán két személyt 5-5 évi, egy harmadikat 541 napos börtönbüntetésre ítéltek a fegyverügyletben való részvétel miatt. (MTI)

Gerardo Huber