A megvalósíthatóság vizsgálatára már 2003-ban megszerveződött egy konzorcium az EU ALTENER-programjának támogatásával, a napokban pedig egy újabb kutatási társaság jött létre a Mol Rt. vezérletével. Az ügyet nemcsak az teszi érdekessé, hogy a szénhidrogén alapú energiákban utazó cég vág bele az egyik legkomolyabb hazai alternatív energiaprojektbe, hanem az is, hogy a két konzorciumnak közös tagja is van az izlandi Enex személyében. Korábban a másik hagyományos energetikai nagyhatalom, a Magyar Villamos Művek is kiírt egy pályázatot, egy földhőerőmű létrehozására (a helyszín a Békés megyei Fábiánsebestyén lenne), az elsőség kérdése azonban továbbra is nyílt, mivel erőmű még ott sem épült.

A talajfelszíntől a Föld középpontja felé haladva, 1 kilométerenként átlagosan 30 Celsius-fokkal nő a hőmérséklet. A Kárpát-medencében a mélység és a hőmérséklet-emelkedés összefüggését kifejező érték, a geotermikus grádiens ennél jóval magasabb, a világátlag közel kétszerese. Ez azt jelenti, hogy itt a felszínhez sokkal közelebb találni hasznosítható hőt, ami olcsóbbá teszi a geotermikus beruházásokat. Magyarország ennek alapján akár földhőenergia-nagyhatalom is lehetne, ám a valóságban erről ma nem lehet beszélni. Geotermikus forrásból jelenleg 3,2 PJ energiát használunk fel, és a hatályos környezetvédelmi, illetve gazdasági szabályozók mellett 50 PJ-ra lehetne növelni a felhasználást (ez utóbbi már az ország energiaszükségletének 5 százaléka, vagyis jelentős mennyiség lenne).

A földhőenergiát fűtésre, illetve melegvíz-előállításra lehet a legegyszerűbben használni, de akár áram is termelhető vele - ez utóbbi feltétele, hogy olyan konstrukcióra van szükség, ami gőzt vagy legalább 100 fokos vizet szolgáltat. A lapunk keddi hírében beharangozott, a tervek szerint a Zala megyei Iklódbördőce közelében felépítendő erőmű az utóbbi, vagyis az áramtermelő típusba tartozna, de emellett hőtermelésre is használnák, ami növeli a létesítmény hatékonyságát.

Ma még persze nem tartunk itt, egyelőre a 3-5 megawattosra tervezett erőmű optimális helyének kiválasztása van napirenden. A munkálatok során használaton kívüli szénhidrogén-kutak átalakításával szondázzák a termálvízadó rétegeket (a két kút közül az egyik a meleg víz kinyerésére, a másik a visszasajtolására szolgál). A kutatási fázis az idei évben lezárul, siker esetén jövőre kezdődhet el az építkezés, és 2008-ban üzembe is helyezhetik az ország és a régió első földhőerőműjét. Hasonló létesítményből akár további féltucatnyi is épülhetne az országban, a jelenlegi energiaárak mellett 10 éves megtérüléssel. Az energia drágulása, illetve a kinyert víz kezelésére vonatkozó környezetvédelmi előírások esetleges enyhítése ugyanakkor alapvetően befolyásolhatja a későbbi projektek gazdaságosságát, elvileg akár az energiaszükségletek egyötöde is biztosítható lenne a földhő segítségével.