Sok beszédnek sok a zaja
A Rochesteri Egyetem 1200 hallássérült és siket diák tanul együtt a több mint tízezer egészséges hallgatóval. Ebben 120 alkalmazott jelnyelvi tolmács és körülbelül ugyanennyi jegyzetelő segíti őket az önkénteseken kívül. Az egyetem az akadálymentesítés fellegvárának számít még az Egyesült Államokban is. Nem véletlenül ide látogatott el a 12 tagú magyar küldöttség is. Minisztériumok, szakszervezetek, közalapítványok és iskolák képviselői utaztak New York államba, hogy elgondolkozzanak: mi a teendő idehaza. Tapasztalataikról telefonon nyilatkoztak Rochesterből.
- Szinte mindenben óriási a különbség a kinti és az itthoni viszonyok között - foglalta össze a látottakat Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke. - Itt százszázalékos az esélyegyenlőség, mindenki ugyanúgy megkap minden információt, és ami a legfontosabb: a diákok 95 százaléka dolgozik az egyetem után.
Magyarországon a siketeknek hét általános iskolájuk van, többnyire egy-egy tízfős végzős osztályból kerülnek ki azok, akik továbbtanulnak középiskolában (Külön siketeknek fenntartott középiskola nincs.) Az érettségit 40-50 diák abszolválja, a felsőoktatásig évente kevesebb mint tízen jutnak el.
A hallássérültek fele integrált általános iskolában kezdi tanulmányait - azaz nem megy speciális osztályba -, és többnyire eljut középiskolába is. Ma a magyar felsőoktatásban 400 hallássérült tanul (a népszámlálás adatai szerint kilencezer siket és 45 ezer súlyosan hallássérült él Magyarországon).
Az Egyesült Államokban a szakképzési rehabilitációs törvény értelmében a fogyatékkal élő diákok a tandíj felét fizetik (ahhoz is támogatást kapnak), az egyetemeknek pedig kötelességük megteremteni a szükséges feltételeket. A március
- A helyiek azzal vigasztalták a csoportot, hogy negyven éve, a kezdet kezdetén ők sem voltak könnyebb helyzetben mint mi most - meséli Agg Géza, az Oktatási Minisztérium közigazgatási tanácsadója.
A magyar gyakorlat szerint a fogyatékkal élők - a tanár jóindulatától függően - mentesülhetnek vizsgáik alól, kérhetik felmentésüket, tudniillik a szükséges technikai feltételek hiányában képtelenek volnának megfelelni nekik.
- Vendéglátónk egy metaforája mutatja, mi a helyzet itt: a létra, amelyet a siketeknek is meg kell mászniuk, ugyanolyan magas, mint az egészséges diákoké, csak segítenek nekik feljutni rá - mondja Kutor László, a Budapesti Műszaki Főiskola docense. Szerinte az infrastruktúra nem hiányzik nálunk sem, a szakmai tudás és a humán erőforrás viszont igen, ez utóbbi pedig már pénzkérdés.
Bár a vonal nem szakadt meg, néhány másodperc csend következett. Végül Horváth Péter, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium főosztályvezetője törte meg. - Vannak forrásai az államnak, hogy újabb tanulmányi utakat szervezzen, amelyek során a magyar szakemberek elsajátíthatják például a jegyzetelés módszertanát - mondta.
- Japántól Csehországig sokféle hozzáállással találkoztam, de ahogyan ez a magyar delegáció viszonyul a kérdéshez, példaértékű - lendít a beszélgetésen James J. DeCaro, a Siketek Nemzeti Műszaki Intézetének dékánja. - Nyolc évvel ezelőtt végigjártam a magyar iskolákat, ahhoz képest, amit akkor tapasztaltam, mintha húsz évet fejlődött volna az ország.
A dékán szerint minden a párbeszéddel kezdődik mottója mégis ez: "sok beszédnek sok a zaja". - Csak az első lépés ez a tanulmányút - mondta -, remélem, sikerül magyar siket diákokat is kijuttatni Rochesterbe, illetve szakembereket, akik majd úttörői lehetnek a magyar siketoktatásnak.
