Tovább tart a tavaszi tél
A Tiszán, a Szamoson, a Túron, a Krasznán, a Berettyón és a Körösökön levonuló árhullám immár a folyók hazai szakaszainak vízszintjére is hatással van. A Kraszna tegnap harmadfokú készültség mellett tetőzött, a Túr és a Fekete-Körös is túl van az árhullám csúcsán. A Tisza jelenleg tetőzik, árvízveszélyt egyelőre nem okoz. Tokaj felett a folyón zajlik a jég, a jégtáblák levezetése érdekében felfüggesztették a tiszalöki vízlépcsőnél a duzzasztást. A Berettyón, a Hortobágyon és a Sebes-Körös torkolati szakaszán első fokú készültség van érvényben. A Maros romániai szakaszán most kezdődik az áradás, ennek magyarországi hatásait még nem lehet kiszámítani.
A legmagasabb szintű, harmadfokú árvízvédelmi készültség van tehát érvényben kedd este óta a Krasznán, amelynek felső, romániai szakaszán már megkezdődött a lassú apadás, az alsó - vagyis a Tisza-torkolat felé eső - szakaszon azonban folytatódik az áradás. Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője érdeklődésünkre elmondta: a Kraszna mentén jelenleg egyetlen település sincs veszélyben, a védművek megfelelőek, ezért homokzsákok elhelyezésére, nyúlgátak építésére nincs szükség. Hozzátette: nem számítanak nagyobb problémára, mivel a Kraszna romániai vízgyűjtőjén tapasztalható hideg idő miatt az árhullámnak egyelőre nincs csapadék-utánpótlása. Bodnár Gáspár elmondta azt is: növeli a Kraszna vízmennyiségét, hogy mind a román, mind a magyar területen a folyóba szivattyúzzák a belvizet. Közölte: a folyó mentén továbbra is folyamatos ellenőrzést tartanak, mert az előrejelzések szerint az áradás egy-két hétig is tarthat.
A Túr folyó romániai szakaszán szerda hajnalban megszűnt a készültség, a hazai alsó szakaszon pedig tovább folytatódott a lassú áradás, a folyón első fokú árvízvédelmi készültség van érvényben. A Tisza felső szakaszán a vízállások nem közelítették meg az árvízvédelmi készültségi szintet: a folyó jelenleg a határszelvénytől Vásárosnaményig apad, alatta Tokajig árad.
A következő napok-hetek árvízi kockázatát meghatározó tényezők közül a hóban tárolt vízkészlet nagysága aggasztó, a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén a szokásosnál 60 százalékkal magasabb (ráadásul egy hét alatt csaknem ötödével nőtt). Az éjjeli fagy az ár- és a belvízhelyzet szempontjából is jótékony hatású. Ma és holnap ugyanakkor enyhe melegfront vonul át a térségen, emiatt nagyjából 30 milliméternyi csapadék (hó és eső) várható, ami tovább rontja a távolabbi árvízkilátásokat. Közvetlen veszély jelenleg nincs, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján ugyanis a következő öt napban nem kell olyan mértékű felmelegedésre számítani, amely gyors olvadást indítana el, inkább a tavaszi tél meghosszabbítására lehet számítani. Az elmúlt napok nappal enyhe, éjjel fagyos időjárása ebből a szempontból inkább kedvező volt, hiszen az alacsonyabban (illetve a vízgyűjtőkön Magyarországhoz közelebb) fekvő területeken csökkent a hómennyiség.
Számottevően nem változott, így továbbra is valamivel több mint 200 ezer hektár a belvízzel elöntött földek nagysága (ebből 115 ezer hektár vetés és szántó, a többi nem legelő, illetve nem mezőgazdasági terület). Összesen 28 településen van érvényben belvízvédelmi készültség.
A még két hétig víz alatt lévő vetés végleg kipusztul - mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. A szakembertől megtudtuk, hogy több mint százezer hektár mezőgazdasági területet borít összefüggő víz. A MOSZ tagjaitól szerzett információ szerint eddig legalább 70-80 ezer hektáron már kipusztult az őszi vetés. A következő napokban további 30-40 ezer hektárral nőhet az a terület, amelyet a talaj kiszáradása után újra kell vetni.
Tóth István elmondta azt is, hogy az áradások tovább súlyosbítják a belvízhelyzetet, hiszen a magasabb folyóvízszint miatt nem lesz hová vezetni a talajról a vizet. A titkár hozzátette, hogy a MOSZ az elmúlt időszakban éppen ezért szerette volna elérni, hogy a tavaszi áradások előtt minél több vizet vezessenek el a földekről.
