Nem jött létre egyezség tegnap Bécsben, a NAÜ ülésszakának utolsó napján sem, így az iráni urániumdúsítás ügye minden valószínűség szerint az ENSZ BT elé kerül, várhatóan jövő hétfőn vagy kedden. Értesülések szerint ugyanakkor a NAÜ mellé akkreditált iráni követ kijelentette: "Teherán nyitva tartja az ajtót a válság megoldását célzó tárgyalások előtt." Noha Teheránból tegnap (elsősorban Washingtonnak címezve) fenyegető jelzés érkezett, hogy "megváltoztatja olajpolitikáját", a meghatározó piacokon, Londonban, New Yorkban az olajárak mégis lefelé mozdultak.

Magyarország szempontjából ez elsődlegesen azt jelenti, lesz elég olaj, és emiatt nem várható jelentős drágulás. A nagy fogyasztó országokban, az északi féltekén, jön a tavasz, csökken a kereslet. A felvevőpiacok a Reuters megfogalmazása szerint "jól ellátottak". A több nagy olajtermelőt tömörítő OPEC jelezte, fenntartja az olajellátás szintjét. Egyébként az olajpiacokat az iráni fejlemények mellett befolyásolják a nigériai és iraki hírek is. (Ha Irán, a világ negyedik legnagyobb expor-tőre visszatartaná olaját, magának többet ártana. Ha pedig csak bizonyos államoknak adná el, mondjuk Kínának, azzal a kínai olajszomj csökkenne, enyhítve a keresleti nyomást a piacokra.)

A tegnapi bécsi NAÜ-ülést az Európai Unió ultimátumszerű figyelmeztetése előzte meg, amelyben az urándúsítás teljes és azonnali leállítását követelte. Az irániak elsődlegesen Washington nyomásának tulajdonítják a Bécsben történteket.

Az Egyesült Államok közölte Iránnal, számolnia kell a világszervezet ellenlépéseivel. Megfigyelők párhuzamot vonnak az USA-nak az iraki inváziót megelőző magatartásával, kiemelve, hogy ezúttal Washington a konfliktus kezelésében hangsúlyozza a világszervezet szerepét, ennek jele: Teherán atompolitikájának ügye magasabb ENSZ-szintre kerül, a legfontosabb világszervezeti testület, a Biztonsági Tanács foglalkozik majd vele.

A NAÜ-t Bécsben vezető Mohamed el-Baradei tegnap elküldte Irán-jelentését a BT-nek. A hangulat nyomott, mert az iráni vezetők kijelentették, bármit tesz is a világszervezet, folytatják atomiparuk fejlesztését, beleértve az urándúsítást.

Mint bécsi tudósítónk, Szászi Júlia jelentette, az osztrák fővárosban az urándúsítás vált központi témává, hiszen Irán rendelkezik az atomfegyver-tisztaságú (90 százalékos U-235-ös) uránizotóp gázcentrifugákkal való előállításának technológiájával. Emiatt a NAÜ, és a Nyugat többször megfogalmazta félelmeit, hogy Irán nemcsak békés célokra használná a maghasadást. Ezt Teherán eddig következetesen cáfolta. Ha az ENSZ BT képtelen lesz megakadályozni az iráni atomfegyverprogramot, Izraelnek nem marad más választása, mint megvédeni magát, mondotta tegnap Berlinben Saul Mofaz védelmi miniszter. Nem részletezte, mit ért "önvédelmen". Izrael 1981-ben légicsapást mért az iraki Oszirakra, ahol Szaddám atomfegyverfejlesztő központot épített.

Ahmadinezsad iráni elnök nagygyûlésen magyarázza az ország atompolitikáját