A fejlemény azt is jelentette, hogy az a két görög ciprusi menekült család, akik a török inváziót követően Musztafa házába költöztek be, most új otthont kaptak, amelyet a ciprusi kormány ajánlott fel számukra.

A hír nyomán újabb találgatáshullám indult el Cipruson az amúgy is kényes ingatlankérdésben, amely a két éve elutasított Annan-tervnek is sokat kritizált pontja volt. Az ügy nyugtalanná tette azokat a ciprusi görög menekülteket, akik az elmúlt három évtizedben - az 1974-es török megszállás óta - olyan ciprusi török ingatlanban élnek, amely nem az ő tulajdonuk. Attól tartanak, hogy a ciprusi törökök nagy számban fogják követni Musztafa példáját, s ennek következtében új otthon után kell nézniük. A ciprusi görög menekülteket ugyanakkor az is boszszantja, hogy a ciprusi törököknek megvan a földjük az északi részen, s ugyanakkor a déli részen is visszakaphatják ingatlanaikat.

Az eset a több évtizede húzódó ciprusi kérdés komplexitását illusztrálja, és azt is megerősíti, hogy sürgős megoldást kell találni az ingatlanügyre. S való igaz, ha megoldás születik is, az ingatlanok vissza- és újraelosztása az egyik legnehezebb feladatnak ígérkezik majd. A Politis című ciprusi görög napilap szerint körülbelül 5000, a fentihez hasonló ügy várakozik még megoldásra, s ezenkívül 8000 olyan eset van, amelynek kapcsán ciprusi görögök török tulajdonban lévő földön építkeztek. Egy másik kategóriába tartoznak azok az ügyek, amelyekben a ciprusi állam használja a ciprusi török tulajdonban lévő ingatlant. A larnacai nemzetközi repülőtér erre a legjobb példa, amelynek egy része ciprusi török üzletember földjén fekszik.

A ciprusi kormány legújabb döntése értelmében tulajdoni lapokat ad közel 14 000 menekült családnak, akik menekültházakban, illetve állami tulajdonban lévő földön építkeztek. Más a helyzet északon: a ciprusi görögök ingatlankérelmét az 1983-ban kikiáltott Észak-ciprusi Török Köztársaságban sorra elutasítják. Ahogy korábban már megírtuk az Észak-ciprusi Török Köztársaság területén gomba módra szaporodnak az új luxusvillák, amelynek többsége ciprusi görögök földterületén van.

A két oldal közti szabadabb, rugalmasabb mozgás következtében ciprusi törökök ezrei találtak jobb megélhetést a jóval fejlettebb déli oldalon 2003 óta, sokan közülük le is telepedtek. A törvény értelmében az a ciprusi török állampolgár, aki 6 hónapnál hosszabb ideje él a déli részen, visszakövetelheti az 1974-es háború következtében elhagyott ingatlanát.

Maria Szavvidou-Panajiotou, a ciprusi külügyminisztérium ingatlankérdéssel foglalkozó osztályának munkatársa lapunknak elmondta: annak ellenére, hogy 32 év telt el a török megszállás óta, a ciprusi görögök nem veszítették el az ingatlanukhoz való jogukat, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága is megerősített. Az Európai Unióhoz csatlakozni vágyó Törökországnak kötelessége az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseit teljesíteni. Törökország eddig még nem adta jelét annak, hogy ezeket a döntéseket betartaná.

Nicosia, 2006. március

ENSZ-békefenntartók már egy évvel ezelõtt tisztogatni kezdték a Nicosiát kettéosztó zöld vonalon fekvõ Lebra utcát, amelyet máig nem nyitottak meg