A dokumentum szerint a következő emberi jogi gondok fordultak elő tavaly Magyarországon: túlzott rendőri erőszak a gyanúsítottak, különösen a romák ellen, kormányzati beavatkozás az állami médiák szerkesztéspolitikai és személyi döntéseibe, antiszemita incidensek, nők és gyerekek elleni erőszak, munkahelyi nemi zaklatás,   emberkereskedelem, valamint a romák elleni társadalmi megkülönböztetés jelenségei.

A kínzások és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód című fejezet megállapítja, hogy a törvény tiltja az ilyen módszereket, ennek ellenére előfordult, hogy a rendőrség túlzott erőszakot alkalmazott gyanúsítottak, különösen romák ellen, ütlegelte vagy zaklatta őket. A rendőri túlkapások száma valamelyest nőtt, de ezt megfigyelők annak tulajdonítják, hogy nagyobb a hajlandóság az ilyen esetek jelentésére. 2005 első felében 34 rendőr ellen emeltek vádat testi sértés és 6 ellen pedig erőszakot alkalmazó kihallgatás vádjával. Nem-kormányzati szervek becslése szerint a rendőri visszaélések áldozatainak a fele roma.

A kormány általában tiszteletben tartotta a sajtószabadságot, de továbbra is aggodalomra ad okot beavatkozása az állami tulajdonú médiákba. A kormány a jelentés szerint állami médiák szerkesztéspolitikai és személyi döntéseire gyakorolt befolyást. A jelentés megemlíti, hogy a magyar közszolgálati rádió elnöknője megbízatásának lejárta után az ideiglenes utódról folytatott vitában a felügyeletet ellátó testület elnöke a kormánytámogatás megvonásával fenyegetett.

Az antiszemita incidensek csökkenése ellenére a 80-100 ezres zsidó közösség aggodalmának adott hangot néhány sajtóorgánumban, a közbeszédben és a kódolt politikai beszédekben mutatkozón antiszemitizmus miatt. A Vasárnapi Újság néhány műsorát azért bírálták, mert antiszemita nézeteket valló vendégeket szólaltattak meg.

A jelentés gondnak nevezi a nők ellen megnyilvánuló családi erőszakot és egy kutatási felmérésre hivatkozik, amely szerint a nők 20 százalékát fenyegették meg erőszakkal vagy vált erőszak áldozatává. Az ifjúsági, családügyi és esélyegyenlőségi tárca 24 órás segélykérő vonalat működtet a családi erőszak áldozatainak, és kormányzati menhelyeken külön ágyakat tart fenn számukra.

A roma gyerekek iskolai elkülönítése gondot jelent, noha az oktatási törvények tiltják a szegregációt. Sokszor indokolatlanul utalják őket kisegítő iskolákba, így választva el őket a többi tanulótól.  A becslések szerint a roma gyerekek 20 százaléka vesz részt ilyen oktatásban és 700 ilyen szegregált osztály létezik.

Magyarország az emberkereskedelem gondok forrása volt. Magyarországról, Magyarországra és Magyarországon át egyaránt csempésznek embereket. Az emberkereskedelem magyarországi áldozatainak az éves számát 3-4 ezer főre becsülik. A legveszélyeztetettebbek a kiskorú árvák, fiatal vidéki nők és fiatal roma nők. (MTI)