Münchausen báróként a saját hajánál fogva próbálja kirángatni magát a gödörből az Európai Unió, amely megrázóan közel érezhette magához a szilveszteri orosz-ukrán gázválságot. Az előrelépés legnagyobb korlátja jelenleg az: az energiapolitikai hatáskörök jórészt tagállami kézben vannak, az egyes országok importfüggősége igen különböző, stratégiájukat nem hangolják össze, eltérő az atomhoz, illetve a megújuló energiaforrásokhoz való hozzáállásuk, az EU belső energiapiacának kiteljesedését pedig "nemzetpolitikai" szempontok is befolyásolják. (Utóbbira friss példa a Gaz de France lapunkban is ismertetett esete a Suezzal.)

- Az EU kiépítésének kezdetén minden stratégiai jelentőségű volt. Most az energiára mondják ezt. Persze! De az igazi kérdés az: európai, vagy tagállami szinten kell-e ezzel foglalkozni? - hangoztatta szerdán, Brüsszelben José Manuel Barroso európai bizottsági elnök a testület javaslatcsomagjának bemutatóján. A tervek a két hét múlva esedékes EU-csúcs elé kerülnek.

Brüsszel újraírná például a stratégiai földgáz-, és olajtartalékokra vonatkozó EU-szabályozást - mint a Gazprom ukrajnai bekeményítésekor kiderült, a földgázra vonatkozó előírások több mint lazák. Mint Magyarország is szorgalmazta már, célkitűzéseket kell meghatározni a csővezetékre és a (cseppfolyósított gáz szállításához szükséges) LNG-terminálokra. Az energiapolitikai befektetésekben egyébként is nagy Európa lemaradása: Brüsszel szerint a következő 20 évben 1000 milliárd eurót kell költeni az elavult infrastuktúra rendbetételére. (Ez mintegy nyolc évre teljesen kimerítené az EU közös kasszáját - a feladat tehát nyilvánvalóan a tagállamoké.) Szerepel a tervekben az Európai Energiaellátási Megfigyelőközpont felállítása; mint Kóka János gazdasági miniszter Andris Piebalgs illetékes EU-biztosnak korábban már jelezte, Budapest jelentkezik ennek helyszínéül.

Tagállami hatáskörben maradna viszont az ún. energiamix, vagyis az: az egyes országok az energiatípusok milyen kombinációjából fedezik a szükségleteiket. Brüsszel mindenesetre emlékeztet: miközben a hagyományos energiaforrások iránti kereslet nő a világpiacon (és ezért emeli az árakat), az EU importfüggősége ezzel párhuzamosan növekszik. Földgázban például az unió az ellátása felét Oroszországból, Algériából és Norvégiából fedezi, márpedig az első kettő geopolitikailag nem biztonságos környezet.

Bár Barroso támogatta, hogy a huszonötök húsz éven belül szükségleteik felét megújuló energiaforrásokból fedezzék, a Greenpeace bírálja a bizottsági javaslatcsomagot, mert nem emeli ezeket a reformok középpontjába. Kedden, a "Szintetikus Üzemanyagokért" Európai Szövetség alakuló ülésén Herczog Edit euro-képviselő (MSZP) hangsúlyozta, a biomasszát is tartalmazó szintetikus üzemanyagok nemcsak a közúti forgalom szennyezőanyag-kibocsátásának csökkentéséhez járulnak majd hozzá, hanem Európa nyersolajpiaci függőségének enyhítéséhez is. - A biomassza új perspektívákat nyithat az EU mezőgazdasága számára. Ez Magyarország számára különösen fontos, hiszen hazánkban ígéretes kutatások folynak ebben az irányban - nyilatkozta.