A Greenpeace szlovákiai szervezete már hosszabb ideje kilincsel a szlovák környezetvédelmi tárcánál és környezetvédelmi felügyelőségnél, hogy tilalmi rendelettel állják útját a génmódosított kukorica importjának.

Mivel a magyar kutatók bizonyítani tudták, hogy a génkezelt kukorica termelésekor riasztóan nagyobb mennyiségű toxikus anyag szabadul fel, mint amennyit a hagyományos fajták juttatnak a környezetbe, a beláthatatlan következményekkel fenyegető felelőtlenség ellen kampányoló Greenpeace most a magyar tudósok álláspontját felmutatva próbálja elérni, hogy Magyarország példáját követve Szlovákia se engedje be a piacaira a génmódosított termékeket.

Darvas Béla Pozsonyban azt nyilatkozta: intő álláspontjuk kizárólag a génkezelt kukoricára vonatkozik. "Nem lehet egy kalap alá venni minden módosítást." Ha azonban a génkezelt növénytermesztés technológiája a térségünkben is elterjed, akkor be kell vezetni az ökológiai monitorozást, mert különben minden termesztő mérési eredményekkel kényszerülne bizonyítani, hogy a termékei nem tartalmaznak GM-szennyezettséget. Ez azonban komoly költséggel járna, és korántsem biztos, hogy így hasznosnak bizonyulna a termelés.

Nem beszélve arról, hogy a világon egyelőre senkinek sincs fogalma arról, vajon mi történik az ily módon szennyezett talaj életében. "Ezért azt kell mondanom, hogy a környezetvédelmi kutatások hatalmas kérdőjeleket rajzolnak a jelzett fajta mellé. Akkor még ott vannak a kutatásaink által nem érintett takarmányozástani és táplálkozástani kutatások", bár az ezzel kapcsolatos tudásanyagot egyelőre a tudományos irodalomban még mindössze csak húsznál kevesebb szakcikk hordozza, de e kevésben is egészen sok azoknak az eseteknek a száma, amelyek bizonyos kutatási eredményeket igencsak megkérdőjeleznek.

Az idő a GMO-knak dolgozik

Ausztria – mint a génkezelt élelmiszerek (GMO-k) egyik fő ellenzője az EU-n belül – arra is felhasználja mostani soros elnökségét, hogy kezdeményezi az engedélyeztetési rendszer felülvizsgálatát. En-nek lehetőségét csütörtökön vitatják meg a tagállamok szakminiszterei.

Az idő ugyanis a GMO-knak dolgozik – s részben az EU döntéshozatali mechanizmusa miatt. Az egyes génkezelt termékeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) sorra engedélyezi. Erre épül az Európai Bizottság (EB) javaslata, amelyet a tagállamoknak minősített többséggel kellene elutasítaniuk, vagy elfogadniuk.

Ám az erőviszonyok annyira kiegyenlítettek a GMO-barát, illetve a biotechnológiai újításokkal szemben (részben fogyasztóvédelmi okokból) szkeptikus országok között, hogy a mérleg nyelve általában semerre sem billen. Ilyenkor az EB maga dönthet – és engedélyez.

A biotechnológia ugyanis óriási üzlet, márpedig az EU védekező pozícióban van: a Világkereskedelmi Szervezet hajlik arra, hogy elfogadja az USA, Kanada és Argentína közös panaszát, amiért Európa akadályozza a GMO-k terjedését.

Brüsszel a minap például a Herculex I elnevezésű, a kukoricamolynak ellenálló kukoricafajta élelmiszercélú feldolgozását hagyta jóvá. Brüsszeli iparági illetékesek lapunknak nyilatkozva igen elégedetten számoltak be arról: ez a termék tavaly már takarmánycélú engedélyt kapott, s hamarosan várják a termesztés engedélyezését is.

Ausztria – amely szövetségesei között tudja a GMO-val szemben szintén szkeptikus Magyarországot is – azt próbálja elérni: az engedélyezésben nagyobb szavuk legyen a tagállami élemiszer-biztonsági hatóságoknak, az EU-tanács pedig már egyszerű többséggel is elutasíthassa a kérelmeket.

(forrás: Szőcs László - brüsszeli tudósítónk, MTI)