A mészárlást, amelyben csaknem nyolcezer boszniai muzulmán férfit és fiút végeztek ki, a törvényszék nemrégiben népirtásnak ismerte el, s az ügyben már több súlyos ítéletet hoztak. 2001-ben 46 évre ítélték Radislav Krstic tábornokot, az ostromló erők vezetőjét, bár Krstic fellebbezése nyomán a büntetést 35 évre mérsékelték.

Nikolic - akit négy éve fogtak el - elismerte bűnösségét és vádalkut kötött a bírósággal, majd fellebbezett, de az interneten is közzétett szerdai ítélet szerint tettének súlyossága így is indokolja a hosszú büntetést. Azt azonban a testület megállapította, hogy első fokon nem vették figyelembe kellő megalapozottsággal Nikolic együttműködését.

A szerb katonák 1995. július 12-én Ratko Mladic boszniai szerb hadseregparancsnok vezetésével rohanták le az ENSZ holland békefenntartóinak védelme alatt álló várost. Ez volt a legszörnyűbb mészárlás Európában a II. világháború vége óta, s nem kis szerepet játszott abban, hogy a boszniai háború ügyében a nemzetközi közösség elszánta magát a beavatkozásra. A férfiak és fiúk meggyilkolása mellett a szerbek nők és gyermekek ezreit üldözték el más muzulmán lakosságú területekre. Nikolic azt is beismerte, hogy később a holttestek többszöri újratemetésével megpróbálták eltüntetni a vérengzés bizonyítékait.

A kegyetlenkedések tényét a törvényszéki vád annak idején video- és fényképfelvételekkel is alátámasztotta. A most 51 éves Nikolic maga is úgy vélte, hogy kulcsszerepet játszott a vérengzésben: az volt a feladata, hogy összehangolja azoknak a csapatoknak a tevékenységét, amelyek elfogták a boszniai muzulmánokat és azokat, amelyek kivégezték a foglyokat.

Az egykori boszniai szerb katonai felelősök közül Nikolic elsőként ismerte el bűnösségét a srebrenicai vérengzéssel kapcsolatban. Vallomásában azt is kijelentette, hogy a tömeggyilkosság előre kitervelt akció volt. Megerősítette korábbi állítását, miszerint a tömegmészárlásról felettesei döntöttek, s jelezte azt is, hogy a fő felelősnek Mladicot és Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt tartja.

A részletes vallomásért és a bűnösség beismerésért cserében a hágai ügyészség már az első eljárásban ejtett több más, a Nikolic ellen népirtás és háborús bűnök címén felhozott vádpontot.

A vádalku keretében az ügyészség eredetileg úgy döntött, hogy 15-20 éves szabadságvesztés kiszabását kéri, míg a védelem azt kezdeményezte, hogy a büntetés ne haladja meg a tíz évet. Az első ítéletnél azonban a bíró úgy vélekedett, hogy a büntetésre tett egyik előterjesztés sem tükrözi teljes egészében annak a bűntettnek a mértékét, amelyért Nikolicot elítélték.

A törvényszék eddig hat ítéletet hozott Srebrenica ügyében. Hat vádlott még szabadlábon van, köztük Karadzic és Mladic.

Djukanovic: Szerbia nem vonta le a következtetést

Milo Djukanovic montenegrói kormányfő szerint a szerbiai állami vezetés és a média nem vonta le a tanulságot a téves milosevici politikából, és ugyanúgy viszonyul Montenegró függetlenedési törekvéseihez, mint hajdan a szlovén, a horvát, a boszniai és a macedón önállósodási szándékokhoz.

Djukanovic a montenegrói állami rádiónak adott interjúban beszélt erről, a nyilatkozatot idézte szerdán több belgrádi napilap. A podgoricai szakadárok vezetője szerint még a milosevici korszakot is felülmúló, példátlan összhang jellemzi a szerbiai médiaporondot a montenegrói kérdés megítélésében.

"Az államiság megújítása Montenegró természetes joga, de az elmúlt néhány hónapban nem olvastam a szerbiai sajtóban egyetlen eltérő álláspontot attól, amelyet valamilyen módon diktálnak egy állami, és nem egy médiaközpontból.... Szerbia mintha nem értette volna meg, hogy az ilyen politika a múltban jobbára a szerb nép és a szerb állam kárára volt" - mondta Djukanovic, aki szerint Szerbiában olyan légkör jön létre, amelyben a média, az ellenzék és a nyilvánosság nagy része tévesen viszonyul Montenegró természetes és demokratikus jogához, amelynek alapján dönthet saját jövőjéről.

A podgoricai politikus szerint a montenegrói társadalom érett ahhoz, hogy ne engedje magát provokálni ilyesmivel, és ne ragadtassa magát szerbellenességre. Szerinte a szerb nemzetiségű montenegrói polgárok ezután is teljesen egyenjogú polgárai lesznek Montenegrónak, a függetlenné válás után pedig Podgorica rugalmasan és felelősségteljesen fogja együtt építeni a térség legjobb és legnyitottabb kapcsolatait Belgráddal. (MTI)