Négy évvel ezelőtt az akkor még kormányon lévő PvdA csupán 1317 helyet (15,8 százalék) szerzett, majd elbukott az általános  választáson is. A jelenlegi vezető kormánypárt, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) - amelynek növekvő népszerűtlensége már az Európai Unió alkotmányos szerződéséről tavaly rendezett népszavazáson  nyilvánvalóvá vált - a 2002-es választásokon 2050 önkormányzati szék (20,3 százalék) helyett ezúttal csak 1754-et (16,9) szerzett. Koalíciós partnerei közül a liberális Néppárt a Szabadságért és a  Demokráciáért (VVD) 1374 helyett 1246 (13,8) képviselőt küldhet a  helyhatóságokba, amelyek vezetőit a testületek jelölése alapján  Beatrix királynő nevezi majd ki. A kisebbik koalíciós partner, a  reformátor D66 3,7-ről 2,6 százalékra rontotta részesedését országos  szinten. Előretört viszont a baloldal szélén álló Szocialista Párt,  lényegében megduplázva négy évvel korábbi 2,9 százalékos arányát. A  populista pártok közül a legismertebb - a 2002-ben meggyilkolt Pim  Fortuyn nevéhez fűződő - Élhető Rotterdam 5,1-ről 3 százalékra esett  vissza országos szinten (pedig jelenlegi vezetője, Marco Pastors még  bocsánatot is kért a muzulmán közösségtől a nekik címzett  bírálatokért), de a legfontosabb erők között maradt a nevében  szereplő nagyvárosban.

A részvételi arány 1,2 százalékkal haladta meg a négy évvel  ezelőttit, most 58,2 százalékos volt - még mindig jóval alacsonyabb  mindazonáltal, mint a múlt század szavazásain.

A baloldal győzelme nem volt váratlan: jó ideje ezt jósolták a  közvélemény-kutatások. Jóllehet az eddigi tapasztalat az, hogy az  általános választáson nem feltétlenül ismétlődik meg a korábban  rendezett helyhatósági eredmény, a jelenlegi felmérések szerint - a  négy évvel ezelőtti újraválasztás miatt - jövőre tolódott  képviselőválasztáson egyáltalán nem lenne meglepetés a Munkapárt  visszatérése a kormány élére. Friss felmérés szerint a lakosság  többsége, 34 százalék már baloldali szövetséget szeretne látni  kormányon, míg a jelenlegi, a Kereszténydemokrata Tömörülés vezette  koalíció csak 24 százalék támogatását bírja. Az emberek 18 százaléka  ugyanakkor egy PvdA-CDA nagykoalíciót képzel el.

A legnagyobb városokban a mostani választás nyomán egyértelmű PvdA-túlsúly alakult ki: a hagyományosan baloldali vezetésű Amszterdamban a Munkapárt csaknem 40 százalékos többséggel bír, míg Hágában is a 30 százalékot közelítő kényelmes vezető arányt mondhat  magáénak. Rotterdamban a populista vezetés munkapártira váltott 37-30 százalékaránnyal.

A voksolást követő nyilatkozatokban a győztes pártok vezetői derűlátásukat fejezték ki a jövő tavaszi általános választási eredményeiket illetően, míg Jan Peter Balkenende kormányfő - a  nyerteseknek gratulálva - azt jelezte, hogy nem kíván változtatni a kormány összetételén vagy munkáján; ami pedig az általános választást illeti, "14 hónap hosszú idő". Wouter Bos PvdA-elnök úgy vélte, hogy egy erősebb és szociálisabb Hollandia jön létre a szavazás nyomán.

Teszt volt a szavazás az EU tavaly elutasított alkotmányos szerződésével kapcsolatos hangulatot illetően is, már csak azért is, mert a kampányban több hasonló téma ismétlődött. Az eredmény a  megfigyelők szerint azt jelzi, hogy a lakosság álláspontja nem sokat változott - ez nem kis kihívás az alkotmány végleges elvetésétől idegenkedő uniós vezetőknek. (MTI)