Számításaik szerint a piac 73 százalékát terítik be a kalózkiadványok, ezzel hazánk a filmlopás világranglistájának egyik vezető országa lett. A szervezet úgy véli, a "bűncselekmény" elsősorban a neten zajlik: a 2,3 millió magyarországi internetfelhasználó közül 800 ezren úgynevezett fájlcserélők, azaz adogatják egymás között az illegális tartalmat.

Bár az nem világos, hogy milyen úton-módon "jött ki" ez a szám - és erre több, lapunk által megkeresett szakember sem tudott kielégítő választ adni -, de az biztos, hogy becsült adatról van szó. Az is biztos, hogy az adatok, amelyekből a következtetéseket levonták, Magyarországról származnak. A jelentés három szerzői jogvédő szervezetet, az ASVA-t (Audiovizális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány), a BSA-t (Business Software Alliance Magyarország) és a Proartot (Szövetség a szerzői jogokért) jelöli meg forrásként.

Ebben a 102 millió dollárban egyébként csak az amerikai gyártású filmeket érő károk szerepelnek, az európai, illetve a magyar produkciókról nincs szó. Kérdés, vajon mennyi kárt okoz a kalózkodás a hazai alkotók műveinek. A szakmai vélemények megoszlanak. Van, aki azt mondja, hogy a letöltők nem válogatnak, tehát nemcsak a hollywoodi bombasikerek esetében klikkelnek a letöltés gombra. Az ellenvélemény szerint a filmtolvaj az álomgyárra specializálódott. Mindenesetre Magyarországon először az Üvegtigris 2. kapcsán kezdtek el az internetes letöltések okozta komoly károkról beszélni - Rudolf Péter komédiája mégis minden idők legjobb magyar filmes indulását produkálta.

Figyelemre méltó, hogy az IIPA szerint Magyarországon a kalózkodásból származó egy főre eső veszteség 2005-ben 23,6 dollár volt, ezzel a negyedik helyet foglaljuk el a világranglistájukon. Az első helyen Franciaország áll 35,8 dollárral, a második helyet Spanyolország foglalja el 25,8 dollárral, ezt pedig Nagy-Britannia követi 24,6 dollárral - azaz három, hazánknál fizetőképes keresletben és helyi filmiparában is sokkal erősebb állam. Az IIPA meglehetős eréllyel vonja le következtetéseit és határozza meg a feladatokat. Szerintük Magyarországon az a legfontosabb, hogy felgyorsítsák a bíróságok munkáját és súlyosbítsák a szerzői jogi perekben kiszabható ítéleteket. Mindemellett nem ártana megerősíteni a határokat - különösen Ukrajna irányába. A szervezet a jelentését egyébként elküldi az Amerikai Egyesült Államok gazdasági hatóságainak és befektetői szervezeteinek.

Az amerikaiak szemében Oroszország az abszolút fekete bárány. Az IIPA szerint itt a legnagyobb a veszélyforrás: tavaly az orosz piacon 81 százalékos volt a kalózfilmek aránya - csak a tengerentúli műveké. Mindemellett érdemes hozzátenni, hogy Oroszország volt az egyetlen hely Európában, ahol nem csökkent, hanem nőtt az eladott mozibelépők száma; épp a helyi gyártású közönségfilmeknek köszönhetően.