Átlagosan a beadott pályázatok egyharmada sikeres. Ennek a háttere nem az, hogy a pályázók programjai nem felelnek meg például a Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program (KIOP) célkitűzéseinek, ezzel általában nincs baj. Inkább az a gond, hogy vagy a program, vagy a pályázati anyag nincs jól előkészítve - nyilatkozta lapunknak Bánfi József, az Energia Központ Kht. szakértője.

Jogos a kérdés, hogy egy szakértő mit ért megfelelő előkészítésen. A beruházást például meg kell előznie egy megvalósíthatósági tanulmánynak, amelynek az a feladata, hogy a majdani fejlesztést minden szempontból - műszaki, gazdasági, pénzügyi - vizsgálja. Elvileg erre a tanulmányra kell felépíteni a pályázatot. Általában ez nem így szokott történni, hanem a pályázat készítésekor derül ki, hogy szükség van egy megvalósíthatósági tanulmányra. Utólag készül valami, de ez a valami sokszor messze elmarad attól a nívótól, amit egy ilyen tanulmány esetén mindenképpen teljesíteni kell. Bánfi József nem érti ezt a gyakorlatot, hiszen ezt a feltételt a pályázati útmutató is tartalmazza.

A megvalósíthatósági tanulmány mellett sokszor a pályázó nem szerzi be a szükséges hatósági engedélyeket. A 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítményű, közcélú villamosenergia-hálózatra csatlakozó erőművek esetében - egy tavaly novemberben megjelent rendeletmódosítás miatt - a beruházást a Magyar Energia Hivatalnak is engedélyeznie kell. Ez a módosítás annyira friss, hogy a pályázók jó része nem is hallott erről, értelemszerűen nem is szereztek be ilyen engedélyt. Emiatt viszont nem javasolhatják támogatásra érdemesnek az egyébként tökéletes anyagot.

Hasonló problémát szokott okozni, hogy a villamos energiát előállító projekteknél a hálózatra való csatlakozás az áramszolgáltatóval sokszor nincs kellően tisztázva, dokumentálva. Ennek részeként például vezetékjogi engedélyt kell beszerezni ahhoz, hogy a csatlakozó vezeték közterületen átvezetve megépülhessen. Olykor ez is hiányzik. Nehezen magyarázható, hogy gyakorta az építési engedély sincs meg.

Tipikus hiányosság, hogy az energiatakarékos beruházással elérhető megtakarítást igazoló számítások nincsenek kidolgozva. Csak a végeredményt közlik a pályázók, nem lehet tudni, milyen kiinduló adatokkal, milyen számítási eljárással határozták meg a csökkenést. Így nincs alátámasztva a közölt adat sem. Gyakori hiba, hogy a költségvetés nem kellően részletes, vagy nem nevez meg konkrétan beruházási tételeket.

Sok gond szokott lenni a projekt forrásának igazolásával. A fejlesztés anyagi hátterének meglétét egyértelműen igazolni kell. Ez összetevődhet saját forrásból, a KIOP-pal elnyerhető támogatásból, de előfordul, hogy a hiányzó részhez egy harmadik fél pénzére is szükség van. Ez általában bankhitel szokott lenni. A banki forrásigazolás elfogadásának feltétele - ha az kötelező erejű - a visszavonhatatlan banki hitelígérvény.

Önkormányzati pályázatoknál nem elég, ha a település igazolja, hogy per pillanat van anynyi pénz a számláján. Szükséges a képviselő-testület határozata is, hogy az adott összeget a település beruházási költségvetési tervében erre a célra elkülönítették.

Általános hiányosság, hogy a pályázat készítője nem tanulmányozza át alaposan a pályázati felhívást, az útmutatót, illetve a vonatkozó előírásokat. Hiányos ismeretekkel pedig nem lehet nyerésre esélyes anyagot készíteni. Mellesleg a pályázatírás szakmai felkészültséget, tudást igényel. A pályázatírásnak van egy kultúrája, ami nem alakulhatott ki, hiszen ezt csak néhány éve gyakoroljuk. Ennek ellenére nagyon sok cég és szakember állítja magáról, hogy ő pályázatírásra szakosodott. Bánfi József találkozott olyan pályázati anyaggal, amelyet ilyen szakember készített, mégis rossz volt. A meglepetések elkerülése érdekében referenciát kell kérni a pályázat írójától: lehetőleg az adott témakörben mutassa fel korábbi eredményes munkáját. Ugyanis az nem jelent garanciát, ha valaki pl. az Agrár- és vidékfejlesztési operatív programon sikerrel szerepelt, mert a Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program esetén mások a feltételek.

Szükség van a programot vezető szakemberek életrajzára, amelyből kiderül, hogy a fejlesztést megfelelő referenciával rendelkező ember irányítja, aki korábban már oldott meg hasonló feladatot.

Uniós elvárások között fontos szerepet kap az esélyegyenlőség, a környezetvédelem és a tájékoztatás nyilvánossága. Ez sokszor elég nehezen megfogható, hiszen hogyan fogja meg valaki az esélyegyenlőséget egy szélerőmű beruházás esetén? A Nemzeti Fejlesztési Hivatal ezért részletes útmutatót dolgozott ki, amely része a pályázati útmutatónak.

Az Energia Központ Kht. szakembere azt tanácsolja, alaposan át kell olvasni a pályázati kiírást, majd megkeresni a területen jártas profi pályázatírót. Egy rosszul megírt pályázattal ugyanis a jó cél is könynyen elbukhat. Bánfi József egyébként megérti a hibázó pályázókat is, hiszen nagyon sok mellékletet kell csatolni, gyakori, hogy ezek közül néhány valahogy lemarad, amit utólag vagy tudnak pótolni, vagy nem. Ettől függetlenül, ha nyerni akarnak, legyenek a lehető legprecízebbek.