Peresz, aki várhatóan fontos miniszteri posztra kerül, amennyiben a jelenleg legnagyobb támogatottságú Kadima párt megnyeri a március 28-i izraeli parlamenti választásokat, hétfői nyilatkozatában úgy vélekedett: Abbász cserbenhagyásával a Palesztin Hatóság a szélsőségesek kezére jutna. "Úgy hiszem, hogy Izraelnek támogatnia kell (Abbászt), mert nem mondhatunk le (a palesztinok) 50 százalékáról, akik mérsékeltek, és nem állíthatjuk azt, hogy mindannyian szélsőségesek" - jelentette ki.

Peresz, aki 1994-ben Nobel-békedíjat kapott a palesztinokkal kötött átmeneti békemegállapodások kidolgozásáért, várakozó álláspontot javasolt az izraeli vezetésnek. Véleménye szerint ezzel Abbász esélyt kapna arra, hogy ellenőrzése alá vonja a Palesztin Hatóság gépezetét, még mielőtt a Hamász megalakítja kormányát. - A Hamásszal vívott hatalmi harc kellős közepén lévő Abbász aláaknázása a militáns mozgalom malmára hajtaná a vizet, amely alapokmányában a zsidó állam elpusztítására szólít fel - fejtette ki.

"Nem szabad kiiktatnunk Abbászt. Ellenzem, hogy bárkit is falhoz állítsanak" - mondta a volt miniszterelnök, aki tavaly lépett ki az Izraeli Munkapártból, amelynek egyik történelmi vezetője volt, miután vesztett a párton belüli elnökválasztásán.

Szavainak külön jelentőséget ad, hogy Cipi Livni izraeli külügyminiszter nemrégiben nyilvánosan kijelentette: a Hamász választási győzelme után Abbász már nem meghatározó személyiség. Ehud Olmert ügyvezető kormányfő pedig még nem foglalt állást egyértelműen arról, hogy Izrael megszakít-e minden kapcsolatot a Palesztin Hatóság elnökével a Hamász kormányalakítása után.

Peresz ugyanakkor óva intette a nemzetközi közösséget attól, hogy közvetlen pénzügyi támogatást nyújtson a Hamász-vezetésű kormánynak, mondván: ez hozzásegítené a mozgalmat ahhoz, hogy beássa magát a Palesztin Hatóságba. "A Hamász nem tarthatja meg ellenőrzését a kormány felett pénzügyi támogatás nélkül" - közölte.

Fontosnak nevezte, hogy az egyszerű palesztinok ne szenvedjék meg a segélyek megvonását. Azt javasolta, hogy Izraelnek és a nemzetközi közösségnek a palesztin gazdaság fejlesztését szolgáló programokhoz kellene hozzájárulnia, példaként munkahelyteremtő ipari övezetek létrehozását említette a palesztin területeken. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok támogatását élvező, útiterv néven ismert izraeli-palesztin békekezdeményezés továbbra is érvényes, és keretként szolgálhat a végleges békeszerződésről szóló tárgyalások felélesztéséhez.

A palesztin elnök elutasította egy ideiglenes határokkal bíró palesztin állam létrehozását

Elutasította Mahmúd Abbász palesztin elnök kedden egy ideiglenes határokkal rendelkező palesztin állam létrehozását, egyúttal ellenezte ciszjordániai zsidó telepek esetleges egyoldalú izraeli felszámolását.

Abbász Rámalláhban a nemzetközi nőnap alkalmából palesztin nők küldöttsége előtt mondott beszédében leszögezte: ellenzik az egyoldalú lépéseket és az ideiglenes határokat. "Mindenki számára világossá kell válnia, hogy elutasítunk egy ilyen megoldást" - hangoztatta. Abbász elismerte, hogy az izraeli-palesztin válság rendezésére kidolgozott, útiterv néven ismert nemzetközi rendezési tervben lehetőségként szerepel egy palesztin állam létrehozása ideiglenes határok között, de hangsúlyozta, hogy csupán lehetőségről, nem pedig kötelezettségről van szó.

Abbász szót emelt az ellen, hogy Izrael Ciszjordániában megismételje az egyoldalú - a palesztinokkal való tárgyalás nélkül történő - kivonulást, mint tette ezt a Gázai övezetben. (Izrael tavaly szeptemberben fejezte be a gázai övezeti zsidó telepek felszámolását, kivonva katonáit és a telepeseket az övezetből.)

A március végi izraeli parlamenti választásokon várhatóan győzelmet arató izraeli Kadima párt tisztségviselői az elmúlt napokban felvetették ciszjordániai zsidó telepek felszámolását, amely lehetővé tenné, hogy a zsidó állam egyoldalúan jelölje ki a palesztin területek menti határát.

(MTI)