A kijelentéssel talán lehet vitatkozni, bár nagyon sokan állítják, hogy míg a XIX. századot Európa, a XX. századot pedig az Egyesült Államok uralta, a XXI. század Ázsia évszázada lesz. Azé az Ázsiáé, amely így csak visszakerülne az őt korábban megillető helyre: a Brüsszelben is kapható francia folyóirat, a Le Monde Diplomatique idei évkönyvének egyik cikke szerint ugyanis az európai ipari forradalom és a gyarmatosítások kezdete előtt Ázsia volt a világ gazdasági és pénzügyi rendszerének központja.

A lap Paul Bairoch történész becsléseit idézi: 1750-ben a világ ipari termelésének 32,8 százalékát Kína adta a maga 207 milliós lakosságával - miközben a 130 milliós Európa részaránya ekkor csak 23,2 százalék volt. Kína és India együttesen már a világ ipari termelésének több mint felét, 57,3 százalékát biztosította. Ha ehhez hozzáadjuk a korabeli Délkelet-Ázsia, Perzsia és az Oszmán Birodalom adatait, akkor a tágabb értelemben vett Ázsia részaránya még Japán nélkül is megközelítette a 70 százalékot. A kontinens ráadásul ekkor domináns szerepet játszott a textiltermékek gyártásában - miközben néhány évtizeddel később éppen ez vált vezető ágazattá az európai ipari forradalomban.

A cikk szerint 1750-ben az egy főre eső GNP, azaz bruttó nemzeti termék (1960-as dollárértéken számolva) Kínában 228 dollár volt, míg Európában csak 150-200 dollár. Akkoriban a tágabb értelemben vett Ázsia adta a világ lakosságának kétharmadát, a világ összesített GNP-jének majdnem 80 százalékát. Az egy főre jutó ipari termelés. Még ötven évvel később is alig haladta meg Nagy-Britanniában, illetve Franciaországban a kínai adatot.

A XIX. és a XX. században a Nyugat vált a világgazdaság központjává - köszönhetően az ipari forradalomnak, Amerika benépesedésének, a gyarmatbirodalmak kiaknázásának és a külkereskedelem gyors fejlődésének. A XXI. században viszont a Le Monde Diplomatique szerint a világgazdaság ismét többcentrumúvá válik majd.

Ennek a jele Kína és India rohamos fejlődése: tavaly decemberben például Peking bejelentette, hogy az új statisztikai adatok alapján könnyen lehet, az ország már megelőzi Franciaországot és Nagy-Britanniát, s ezzel a világ negyedik legnagyobb gazdasági hatalmává vált. Szakértők pedig 2010-re már dobogós helyre várják az ázsiai óriást, amelyet ekkor már csak az Egyesült Államok és Japán előzne meg a ranglistán.

(MTI)