Újabb két hattyú teteméből mutatták ki a madárinfluenza vírusát, mindkettő a nagybaracskai térségben, Csátalján hullott el - közölte Batiz András kormányszóvivő. Újabb intézkedésekre nincsen szükség.

A két hattyúval együtt ezen a területen összesen 25 elhullott szárnyas tetemében mutatták ki a madárvész kórokozóját. Egy szárcsa kivételével minden elhullott madár bütykös hattyú - olvasható a kormányszóvivő közleményében. Ez az a terület, ahol először jelent meg Magyarországon a madárinfluenza, s ahol már február 15-én felállították a védő- és megfigyelési zónákat. Ezt később, további elhullások miatt némiképp módosítani kellett. Múlt csütörtökön mindkét körzetet kibővítették, így a védőzónába azóta beleesik Dávod és Bátmonostor is, míg a megfigyelési zóna kiterjed Baja déli részére.

Szerbiában terjed a madárinfluenza

Szerbia dél-nyugati részén is felbukkant amadárinfluenza: az egészségügyi hatóságok bejelentették, hogy madárkórH5-ös vírusával volt megfertőzve az a hattyú, amely tetemét két napjatalálták meg a Drinán.

A szerb határszakasz után már a nagylaki határátkelőnél is fertőtlenítik a járműveket - közölte hétfőn a határőrség. Vasárnaptól a nagylaki közúti határátkelőhelynél, román oldalon kötelező fertőtlenítését rendelték el a Romániába belépő valamennyi jármű részére.

Ez a harmadik H5-ös vírussal fertőzött hattyú, amelyet Szerbia területén találtak, de az előző két vadmadár a magyar határnál fekvő Monostorszegnél (Backi Monostor) telelt. Eddig az állatorvosok figyelme leginkább a Tisza-Duna-Tisza csatorna monostorszegi szakaszára irányul, sok szakértő van a helyszínen, csónakokkal pásztázzák a mesterséges folyamot elhullott madártetemek után kutatva. Monostorszeg tíz kilométeres körzetét karantén alá helyezték.

Zoran Miler monostorszegi polgármester közölte a Blic című belgrádi napilappal, hogy a város környékén eddig 15 elhullott hattyút és két gólyát találtak. Az elsőként megtalált hattyútetemek között volt két, vélhetően rókák által szétmarcangolt madár is. Miler szerint aggodalomra ad okot, hogy néhány napra rá két döglött rókát is találtak, különös tekintettel arra, hogy Németországban madárkórral fertőzött macskát találtak.

Szakértők szerint Szerbia legveszélyeztetettebb térsége a Bánát középső részén, Nagybecskerek környékén fekszik. Itt tanyázik az ország vadmadárállományának harminc százaléka, vándorlás idején ráadásul jelentősen megnő a térségben a vadmadarak száma.

Ausztriában H5N1-es vírust találtak macskákban

Macskákból vett mintákban is megtalálták Ausztriában a madárinfluenza-vírus erősen fertőző, H5N1-es altípusát - közölték az osztrák hatóságok. A fertőzött állatok a Graz melletti Arche Noah (Noé bárkája) állatmenhelyen élő 40 macska közül kerültek ki. Az otthon a múlt hónapban számos olyan madarat fogadott be, amelyek madárinfluenzával voltak fertőzöttek. A menhelyről, amelyet további hatósági utasításig bezártak, az összes, közel 170 állatot Bécsbe szállítják, ahol az állatorvosi egyetemen karantén alá helyezik és megvizsgálják.

Körülbelül 1,25 millió dollárt adományozott az Egyesült Államok Romániának a madárinfluenza elleni harcra, és ez az összeg a következő hónapokban még növekedni fog - jelentette be hétfőn Nicholas Taubman, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete.

"Segítenünk kell Romániának, hogy szembe tudjon szállni ezzel a csapással és mérsékelhesse a madárinfluenza okozta gazdasági károkat" - mondta Taubman a bukaresti állategészségügyi intézetben tartott sajtótájékoztatón.

Az amerikai kormány ezen kívül két nagy teljesítményű, gyorstesztek elvégzésére alkalmas laboratóriumi vizsgálóberendezést is ajándékozott Romániának.

Zárt ajtók mögötti nemzetközi tanácskozás

A madárinfluenza példátlan méretekben terjed, és a világjárvány emberről-emberre terjedésének veszélye nem fog elmúlni, de az emberiség nem teljesen védetlen a kórral szemben - állapították meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei, akik Genfben kezdtek konferenciát.

A háromnapos találkozó célja, hogy akciótervet dolgozzanak a járvány leküzdésére, még mielőtt az ténylegesen fenyegetné a Föld egészének a lakosságát. Margaret Chan, aki a világméretű járványok megelőzésével foglalkozik a WHO-ban, leszögezte: az elmúlt hetek eseményei aggodalomra adnak okot, ezért közösen kell fellépni a madárinfluenza ellen. A genfi zárt ajtók mögötti konferencián harminc epidemológus, virológus, laboratóriumi, valamint közegészségügyi szakember igyekszik összehangolni a járvány elleni küzdelmet.

A szakértők egyik célja, hogy olyan eljárást dolgozzanak ki, amely révén az eddigieknél jobban ki lehet mutatni a madárinfluenza-vírus emberre is veszélyes H5N1-es altípusának előjeleit. A H5N1 azóta, hogy 2003-ban felütötte a fejét, összesen 94 ember életét oltotta ki a világban.

(MTI)