Az energiaellátást ma valóban veszélyezteti a szénhidrogénpiacok bizonytalansága. Tágul az olló a kereslet és a kínálat között, szembetűnően nő Ázsia fogyasztása. A termelők és a fogyasztók érdekeit hosszú távra kellene összeegyeztetni, megalapozott árakkal, környezetvédelmi megfontolásokkal, és takarékosságra, illetve új energiaforrások használatára ösztönző konkrét lépésekkel. Ezek első szakasza olyan technológiai megújítási program lenne, amely kialakítaná az emberi civilizáció jövendő energiaalapját, hiszen a mai ellátási formák egyszer kimerülnek.

A nyolcak által elkészíteni javasolt cselekvési tervnek számba kell vennie, hogy az energiahiány nemcsak egy-egy, bár óriási területen, hanem világméretekben akadályozza a gazdasági fejlődést, a szegénység enyhítését, és környezeti katasztrófákat okozhat. Másfelől, a fejlődő országok formálódó, növekvő áramellátásában eleve segíteni kellene az alternatív források alkalmazását. Az energia globális újraelosztása nem indulhat ki kizárólag a legfejlettebb országok viszonylag kicsi csoportjának szempontjaiból, hanem az egész emberiség közös érdekeire kell áthangolni.

Napjainkban új, rendkívül veszélyes fertőző, ragályos betegségekkel kell szembenézni (AIDS, vérlázak, mikroplazmás fertőzések, madárinfluenza például). Minden harmadik embertársunk ilyen kórban hal meg. Szakértők szerint új világjárványok léphetnek föl, embermilliókat veszélyeztetve. Oroszország operatív tervet javasol a G8-nak a madárinfluenza leküzdésére - és ennél is többre. Enyhíteni kell az egészségügy és a járványügy finanszírozásában lévő fejlettségi, anyagi szakadékot, amelyek értelemszerűen tovább fokozzák a társadalmi egyenlőtlenségeket, egész hatalmas embercsoportokat taszítva reménytelen hátrányba.

Elvi fontosságú a természeti csapások - földrengés, árvíz, cunami - veszélyeinek és következményei enyhítésének globális fölmérése is. Ráadásul ezek is fokozzák a járványveszélyt. Javasoljuk, hogy alakuljon világméretű katasztrófa-előrejelző és -elhárító rendszer e fenyegetésekkel szemben. Megfontolandó olyan egységes infrastruktúra létrehozása is, amelybe a megfigyelés, adatcsere és a tudományos módszerek terjesztése is beletartozna, hogy valóban cselekedni lehessen a vészhelyzetek esetén.

Tömeges megbetegedések lépnek fel az úgynevezett humanitárius katasztrófák során is, például katonai konfliktusokkal kapcsolatban. A G8-nak ezen a téren is jelentős lendületet kellene adnia a sokoldalú, érdemi együttműködés tényleges beindításához.

És nyilvánvaló, hogy a posztindusztriális, információs társadalomban komoly közös feladataink merülnek fel az oktatás területén. Az oktatás az anyagi, szellemi és értékrendi haladás, a társadalmi tudat, az erkölcsiség és a demokrácia erősítésének kulcsa. Emellett a műszaki fejlődés révén a munkaerőpiac is egyre inkább a képzett szakembereket igényli, megváltoztatva az oktatás céljait és követelményeit, Ma már nem egyszerűen bizonyos ismeretekkel és készségekkel kell rendelkezni, hanem az új követelményekhez való folytonos alkalmazkodás képességével és lehetőségével.

A globális információs térhez való hozzáférés gyökeresen megváltoztatja az oktatás módszereit. Zajlik a szüntelen tanulásra való áttérés. Persze, mindez elsősorban a fejlett országokban történik, míg sok országban és térségben az elemi iskoláztatás is súlyos helyzetben van. Mi ezt valóságos "humanitárius katasztrófának" tartjuk, ami az egész emberi közösséget veszélyezteti. Végül is a tömeges írástudatlanságra építenek a civilizációs szakadék és az idegengyűlölet hirdetői, a nacionalista és vallási szélsőségesek ideológusai is. A fejlődő országok oktatásának fogalmi keretét - ahogy általában az egész világét is - mind szerkezeti, mind pedig a tananyagot az általánostól a műszaki-tudományosig bővítendő módon - szisztematikusan tágítani kellene, az elemitől a felsőoktatásig.

Ez a modernizáció annál is inkább fontos, mert a fokozódó népmozgás egyre nagyobb tömegeket sodor más kulturális környezetbe. Nyilvánvaló, hogy az oktatás az, amely biztosíthatja a kölcsönös beilleszkedést az eltérő kulturális, etnikai és vallási csoportok együttéléséhez. Az internet és más új tudás- és információterjesztő eszközök globális alkalmazási lehetőségeit mindennek érdekében Oroszország külön is tanulmányozni fogja a G8 elnökség szempontjából. Hasonlóan különös figyelmet kap a műszaki szakképzés, amelynek fejlesztése közös érdeke a globális gazdasági fejlődés és munkaerőpiac minden szereplőjének. Az oktatási intézmények nyitottsága a legfejlettebb technológiát követelő húzóágazatok iránt egyébként alapfeltétele a nemzetgazdaságok versenyképességének is.