Az ENSZ elé kerülhet a Bolyai Egyetem ügye
A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói nem teljesítették a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elvárásait: nem vonták meg a bizalmat a BBTE magyar rektorhelyetteseitől és az egyetem akadémiai tanácsának magyar tagjától, nem döntöttek az egyetemi testületek bojkottja mellett, s leszögezték: a magyar karok létrehozásával nem a BBTE etnikai alapon történő szétválasztását célozzák.
A magyar oktatók közgyűlése ugyanakkor intézményesülése mellett döntött, párbeszédet kezdeményezett az egyetem román vezetőségével, elítélte a BKB tagjai ellen a vezetőség román tagjai által folytatott megfélemlítési kampányt, és a magyar felsőoktatásnak az intézményi reform útján történő megerősítését követelte. Ugyanakkor az RMDSZ segítségét kérték, indítson társadalmi és szakmai vitát a romániai magyar felsőoktatásról, és hasson oda, hogy a koalíciós viták tárgyát képező és régóta akadályozott kisebbségi törvény, illetve a szintén jelenleg készülő felsőoktatási törvénymódosítás révén a magyar karok és az önálló magyar egyetem létrehozása lehetővé váljon.
Az oktatói közgyűlést követően Salat Levente és Nagy László magyar rektorhelyettesek, illetve Szamosközi István, a BBTE akadémiai tanácsának alelnöke közleményben szögezte le: tisztségeikről nem mondanak le, az oktatók ugyanis szükségesnek ítélték részvételüket az intézményi reformfolyamatban és a magyar oktatás zavartalanságának biztosításában.
A BBTE román vezetői azt követően, hogy Kertész Imre Nobel-díjas író ellen pert helyeztek kilátásba, a BBTE-n történtekről beszámoló külföldi újságírókat is perbe fogással fenyegetik. (Mint emlékezetes, Kertész Imre is aláírta azt a levelet, amelyben neves művészek és tudósok álltak ki az erdélyi magyar egyetem mellett.) Ugyanakkor elítélték Tabajdi Csaba magyar EP-képviselő nyilatkozatát, amelyben az MSZP delegációvezetője leszögezte: az erdélyi magyarság jogos felsőoktatási igényeit Románia csakis a BBTE szétválasztásával, a Bolyai Egyetem újraindításával oldhatja meg.
Kása Zoltán, a BBTE volt rektorhelyettese úgy vélte, a magyar karok létrehozása az egyetemen belül lehetetlenné vált, s ezt csakis magasabb szintű döntéssel lehet elérni. Ehhez azonban előbb a kulturális autonómiát is tartalmazó kisebbségi törvényt kellene a parlamenttel elfogadtatni. Hantz Péter, a BKB alelnöke úgy vélekedett, hogy a magyar oktatók közgyűlése a BBTE magyar tagozatának fokozottabb önállósulása felé lépett. Hantz hangsúlyozta: célkitűzéseiről a BKB nem mond le, végső célja továbbra is a Bolyai egyetem létrehozása, s ha az önálló magyar karok ügyében júniusig nem sikerül haladni, újabb nyugat-európai lobbikörutat tesznek, s az erdélyi magyar egyetem ügyét az ENSZ elé viszik.
