Megírtam a Klubhálón, hogy lépését az év egyik legfontosabb politikai eseményének tartom. Rovatomat akkor már átvette a Népszabadság Online is. A Klubrádióban, Orosz József műsorában igyekeztem szavaimat alátámasztani: immár két évtizedes markáns pályáján Debreczeni József morálisan is következetes a maga nemzeti liberális, konzervatív világlátásában. '87-ben alapító tagja az MDF-nek, majd a választmány s az elnökség tagja, képviselő, jelentős parlamenti bizottságok tisztségviselője. Ötven éves.

Tehetséges, jó tollú politológus. Nem tudok egyetlen karrierista gesztusáról, döntéséről. A hivatásos, megfontolt, vele rokon nézeteket valló politikusok nem vállalták a kockázatát annak, hogy Csurka István maró szavait "náci beszéd"-nek minősítsék. Hideg profik az effélét tízszer meggondolják. Debreczeni József nem tartozik közéjük.

Amivel szembefordult, azt viszont jól ismeri. Higgadt elemző könyvet írt (2002-ben) Orbán Viktorról. De hát előbb-utóbb szinte mindenki, aki érdeklődő rokonszenvvel közeledett Orbánhoz, de nem lesz tagja a "kemény magnak", elhőköl tőle. Az első fontos könyv róla Kéri László nevéhez fűződik. De Orbánnak nem volt elég, hogy a könyv róla szól - a kézirat főszerkesztőjének szerepét is magához vonta volna. Viszonyuk (ezért is) vált kritikussá. Aki tisztábban akar látni, olvassa el Pünkösti Árpád remek Fidesz-traktátusát.

A Népszabadságban közzétett írásával és a 168 órának adott interjújával Debreczeni tulajdonképpen visszaadta a jobbközép önbizalmát, identitását, a "nyugodt erő" erkölcsi fedezetét. Tanúsítja: érettebb ez a nemzet, semhogy hangos-ügyeskedő demagógiával, zsarolással tartósan lehessen uralni. A politikai piac mutatványosainak sátrában a nemzet történelmi sérelmei-sebei sem gyógyulhatnak be soha.

Debreczeni nem mást mond, mint hogy a mértéktartó, józan, kulturált politizálás, s az igazi munka mindennél előbbre viheti magyar ügyeinket.

Diurnus blogja