A Nagyhercegség legismertebb, egyben legrégibb, 258 éves múltra visszatekintő manufaktúrája az ország egyébként is emelkedő munkankanélküliségét súlyosan érintő lépésre szánta el magát - immár másodszor nem egészen három éven belül. Jeannot Krecké gazdasági miniszter ugyan arról biztosította a sajtót, hogy a Villeroy & Boch napjai messze nincsenek megszámlálva, mindenki emlékszik még 2003 novemberére. Akkor a munkások egyharmadát küldték el, ma a maradék 40 százalék jövője tűnik kilátástalannak a luxemburgi gyárban.

A cég helyi, valamint a németországi központi illetve franciaországi üzemeinek több mint 50 millió eurós beruházásai révén a Villeroy & Boch Európa legmodernebb porcelángyártó üzemévé lépett elő 2003-ban. A cég vezetői akkoriban hangsúlyozták, hogy a modernizálásra az olcsó, ellenben nívós kelet-európai és távol-keleti konkurrencia miatt volt szükség.

A jelenleg 484 főt foglalkoztató luxemburgi üzem termelése néhány esztendeje évi 12 millió darab étkészlet volt, amelyet a szerkezeti átalakításokat követően 15 millióra kívántak emelni. Az Európa tucatnyi országában gyárakat üzemeltető cégcsoport 2004. évi árbevétele 960 millió euró volt.

A luxemburgi leépítés leginkább ismét az úgynevezett ingázókat, azaz a Franciaországból, Németországból és Belgiumból érkezőket sújtja.

A mettlachi központból az elmúlt héten a nagyhercegségbe sietett Wendelin von Boch elnök-vezérigazgató, hogy a leépítések bejelentése mellett arra is rámutasson, hogy a túlélés érdekében új technológiákba kívánnak invesztálni. Az alapító família tagja azonban hozzátette, hogy a rugalmatlan luxemburgi munkaügyi törvények miatt nehéz felvenni a versenyt a kelet-európai és ázsiai gyártókkal.

Az intézkedések ezúttal sem érintik a Villeroy & Boch egyéb gyárait, így a magyarországit sem. Mint ismeretes, a nagymúltú porcelán manufaktúra 1992-ben többségi részesedést szerzett az Alföldi Porcelángyárban, ahol szaniterárukat gyártanak.

Földes György (Luxemburg)