A vezető brit gazdasági-politikai hetilap pénteken megjelent friss kiadásának elemzése szerint Vlagyimir Putyin eddig ritkán mutatott érdeklődést a volt szovjet csatlósok érzékenysége iránt. A háború idején zsákmányolt értékek visszaadására vonatkozó kéréseket általában mesterkélt közöny fogadja, azokra a követelésekre pedig, hogy Oroszország kérjen elnézést a szovjet idők bűneiért, a Kreml gorombán visszavág a maga történelemértelmezésével, amely szerint "megszabadítottunk benneteket a nácizmustól, tehát legyetek hálásak" - áll a londoni folyóirat cikkében.

Az orosz elnök azonban budapesti látogatásán puhább hozzáállással próbálkozott. Megkoszorúzta az 1956-os felkelés áldozatainak emlékművét, közölte, hogy az oroszok a lelkük mélyén mindnyájan éreznek valamiféle erkölcsi felelősséget a történtekért, és visszaadta a szovjet katonák által 1945-ben zsákmányolt értékes könyvtárat.

A The Economist szerint e példátlan szavak és tettek az egykori fogva tartó és foglya közötti megbékélés új szintjét jelzik, de a dologban van egy csavar. Magyarország a maga részéről azzal csillapította az orosz kedélyeket, hogy elnézést kért, amiért a nácik oldalára állt a második világháborúban. Emellett több mint 400 ezer dollár tárolási díjat fizetett annak a vidéki orosz könyvtárnak, amely a most visszaadott könyveket őrizte - áll a cikkben.

A lap szerint többen cinikusan megjegyzik azt is, hogy más hadizsákmány, például több tucatnyi, egykor gazdag zsidó családok által birtokolt értékes festmény változatlanul Oroszországban van, és nincs kilátás visszaszolgáltatásukra.

Az elemzés szerint orosz tisztviselők dicsérően szólnak Magyarország és a Putyin által szintén felkeresett Csehország gyakorlatias hozzáállásáról, vagyis arról, hogy a történelmi ellenszenvet félretéve a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése került előtérbe.

A viszony az EU többi, egykor kommunista tagországaival továbbra is fagyos. A varsói kormány egy magas rangú illetékese azonban közölte, hogy még Lengyelországban is érzékelik a melegedés tétova jeleit.

A The Economist a jelenség lehetséges magyarázatai között említi, hogy Putyin így igyekszik kiköszörülni azt a csorbát, amelyet a gázszállítások év eleji kétbalkezes elbizonytalanítása ejtett Oroszország megítélésén, felgyorsítva az alternatív energiaforrások keresését a jórészt még mindig az orosz gáztól függő országokban.

Lehet azonban a jelenség mögött ravasz diplomácia is: nem kizárt, hogy a mosolyoffenzíva célja Észtország és Lettország, az
Oroszországgal legrosszabb viszonyban álló két EU-tagállam elszigetelése. Oroszország vitatja azt az álláspontot, miszerint a baltiak a szovjet időszakban megszállt országok voltak, és úgy tartja, hogy törvényesen csatlakoztak a Szovjetunióhoz.

A baltiak még mindig félnek Oroszországtól, a legtöbb nyugat-európai ország azonban neurotikusnak tartja őket, és úgy gondolja, hogy le kellene zárniuk a múltat. Ezt a nézetet erősítheti Putyin meglepően barátságos közép-európai látogatása - áll a The Economist pénteki elemzésében.

(forrás: MTI)