Nem változik a közjogi státus
A tegnapi budapesti egyeztetésen a tizenegyből csupán hét határon túli magyar párt képviseltette magát - az ő egyetértésük kevés a gyors továbblépéshez.
Mint Avarkeszi Dezső kormánymegbízott a szakmai megbeszélést követő sajtótájékoztatón elmondta, a tervezettel kapcsolatos pártközi vita lefolytatására szerinte már csak a választások után kerülhet sor, és majd az új összetételű parlament módosíthatja kétharmados többséggel az alkotmányt. A megjelent szervezetek egyébként egyetértettek a beterjesztett alkotmánymódosítási szövegtervezettel. E szerint az anyaország felelősséget vállal a határon túli magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fejlődését; támogatja önazonosságuk megőrzését, valamint előmozdítja kapcsolattatásukat Magyarországgal. A magyar kormány - nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban - szerepet vállal a határon túliakat érő jogsérelmek orvoslásában is. Vállalja továbbá, hogy az ország területén jogokat, határain kívül pedig kedvezményeket és támogatásokat biztosít a magyar kisebbségi közösséghez tartozó személyeknek.
Preambulumában a tervezet említést tesz arról, hogy a határokon belül és kívül élő magyarok közös nyelvi, kulturális és történelmi hagyományaikra tekintettel nemzeti közösséget alkotnak. Ezzel együtt Avarkeszi Dezső elismerte, hogy az eredeti elképzelésektől eltérően a mostani szövegben nem szerepel, hogy a határon túli magyarok kulturális értelemben részét alkotják a nemzetnek. Ennek kapcsán a kormánybiztos "hiányérzetét" hangoztatta, de - tette hozzá - fontosabb a határon túliak egyetértése az alkotmánymódosítással kapcsolatban, mint a közjogi státus meghatározása.
Hozzátette: a tegnapi tanácskozáson felmerült egy rendkívüli országgyűlési ülés összehívásának a gondolata, de erre szerinte nincs esély. A kisebbségi ügyet amúgy is jó lenne távol tartani a most zajló választási kampánytól - mondta Avarkeszi.
A kisebbségi pártokkal tartott tegnapi egyeztetésen egyébként a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a kárpátaljai KMKSZ, a Jakab Sándor vezette egyik horvátországi magyar szervezet, valamint a muravidéki magyarok nem képviseltették magukat. Minthogy a szövegtervezetet csak a tegnapi tanácskozáson ismertették, kormányzati érvelés szerint a távolmaradás nem jelenti automatikusan a beterjesztett alkotmánymódosítási javaslat elutasítását is.
Fékez a "gondoskodó állam"
Azokban a szomszédos államokban, ahol jelentősebb magyar kisebbség él, újabban felgyorsult a növekedés; e területeket ma már nem helytálló egyoldalúan az elmaradottság, a hanyatlás, a kilátástalanság kategóriáival leírni - állapítják meg Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány (Eökik) szakemberei, akiknek újabb műveit (szám szerint tizenkettőt) egyebek között Balázs Péter egyetemi tanár és Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár könyvbemutatón ismertette az alapítvány rendezvényén. Az Eökik szakemberei felhívják a figyelmet, hogy a térségben élő emberekbe szinte történelmileg beivódott a gondoskodó állam jelenléte, a támogatásfüggőség elfogadása. Ennek megvannak a látszólagos előnyei és a valós hátrányai. Az "előny" kényelmességre és lazaságra szoktat és fenntartja az újraelosztás magas arányát.
